Ki kell fizetni, ha tetszik, ha nem!

Egyébként a feladatlista karcsúsításában sem hisz különösebben, mert mint mondja, az önkormányzati szféra legfontosabb feladata a közoktatás (ez viszi el a büdzsé 80 százalékát), márpedig azt valakinek, akár a helyhatóságoknak, akár az államnak meg kell fizetnie. Szerinte azonban az iskolák az önkormányzatok kezében vannak a legjobb helyen. Azt nem akarja megérteni senki, hogy az önkormányzati feladatcsomagnak van egy ára – mondja. Ez az ár nem csökkent az elmúlt években, hanem – köszönhetően az energiaárak emelkedésének, valamint az inflációnak – nőtt. Ezt ki kell fizetni, ha tetszik, ha nem – sommáz.

Az iskolák összevonásáról szólva Gémesi elmondja, hogy nincs mit összevonni, mert az elmúlt években már mindent integráltak, illetve bezártak a rendszerben, amit lehetett. Állítja: már réges-régen nincsenek 6-8 diákkal működő osztályok Magyarországon. A miniszterelnök azon felvetésére, hogy nagyobb önállóságot kellene adni az önkormányzatoknak a nekik járó apanázs elosztásában, Gémesi azt mondja: „Ezek csak lufik a levegőben.” Bajnai Gordon ezt pontosan tudja, mert ő volt az az önkormányzati miniszter – s ezért tisztelem is –, aki vette a fáradságot, hogy beleássa magát a helyhatóságok rendszerébe – mondja a polgármester.

Az önkormányzati rendszer véleménye szerint is sok helyen változtatásra szorul, de hangsúlyozza, hogy ez nem járna pénzmegtakarítással, csupán hatékonyabb működéssel és jobb szolgáltatásokkal.

Gyenesei: minden apró forint kell

Gyenesei István, korábbi önkormányzati miniszter, jelenleg független országgyűlési képviselő lapunknak úgy nyilatkozott: minimális tartalékot lát az önkormányzati képviselők bérösszegében. Természetesen minden apró forintra szükség lehet – tette hozzá. Miután azonban az önkormányzatoknak a tiszteletdíjak kifizetésében önállósága van, kívülről belenyúlni ebbe a rendszerbe csak kétharmados törvénymódosítással lehetséges Gyenesei szerint. (Az ex miniszter a kétharmados törvények közé sorolt 1990-es önkormányzati törvényre gondolhatott – a szerk.)

Na de akkor hol takaríthatnak meg az önkormányzatok? Egyáltalán összesepregethetnek-e 120 milliárdot? Gyenesei szerint 120 milliárd forint az összes központi költségvetési támogatás durván kilenc százaléka. (Az önkormányzatok állami dotációja az ez évi költségvetésben úgy 1340 milliárd forint – a szerk.) A képviselő ezt óriási lefaragásnak tartja, hiszen 2007-ről 2008-ra 6 százalékkal nőtt a helyhatóságok támogatási összege, most viszont kilenc százalékos csökkenéssel kellene számolniuk, arról nem is beszélve, hogy egy ötszázalékos áfa emeléssel is farkasszemet kell nézniük. Gyenesei, aki a HírExtrától tudja meg, hogy Bajnai Gordon kedden Debrecenben bejelentette, nem fűnyíróelven akarnak reformálni, azt mondta: örül, mert annak semmi értelme nem lenne.

A 120 milliárd csak aprópénz?

Gyenesei szerint ebben az 1990 óta módfelett elavult önkormányzati rendszerben 120 milliárdnál is nagyobb tartalékok is rejlenek. Mint mondja, még a minisztersége idején az ÖTM az önkormányzati szövetségekkel közösen egy 150 feladatból álló csomagot tett le a miniszterelnöki hivatal asztalára, amelyek jelen körülmények között elhanyagolhatók lennének. Kértük Gyeneseit, emeljen ki legalább egy tételt ebből a százötvenből, a képviselő azonban erre nem vállalkozott, mondván, akkor mindenki erre az egy feladatra „ugrana rá”.

Mindenesetre azt még elmondta, hogy érdemi választ nem kapott a javaslatcsomagra. Gyenesei István ma úgy látja, az önkormányzatok kellő autonómiával rendelkeznek a pénzek elosztásánál, a kérdés csak az, van-e mit elosztani. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy itt konkrét előírásokról van szó, nem pedig a Gémesi által említett feladatkörökről. Az önkormányzati rendszer reformját Gyenesi szerint politikai hovatartozás nélkül olyan össznemzeti ügyként kellene kezelni. Különben esély sincs a kétharmados önkormányzati törvény módosítására.