Utoljára tavaly júliusban számolt be csökkenő a munkanélküliségről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legáltalánosabb, 15-74 éves korosztályban. Az előző időszakhoz viszonyítva akkor mintegy 3500 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. (Összehasonlításként: a munkaképes lakosság 2008 derekán valamivel több, mint négymillió-kétszáztízezer fő volt.)

Az azóta eltelt bő egy évben azonban minden mérési időszakban lassan, de biztosan nőtt az állástalanok száma Magyarországon. 2009 tavaszán már ott tartottunk, hogy közel százezerrel többen kereshettek munkát, mint a boldog békeidők utolsó napjaiban, az összes állástalan pedig bőven meghaladta a 400 ezer főt.

Minimális enyhülés

A legdrámaibb zuhanások természetesen a gazdasági válság kirobbanásának idején, illetve közvetlenül utána történtek. Elég csak egy pillantást vetni a KSH adatsoraira, hogy kiderüljön: tavaly ősztől idén tavaszig több, mint hetvenezerrel nőtt a munka nélkül maradók száma Magyarországon.

Némi optimizmusra a KSH minapi jelentését böngészve a 15-74 évesek munkanélküliségi arányának az év első három hónapjához viszonyított adatai adnak okot. Míg 2009 első negyedévében még majdnem 403 ezer ember volt állás nélkül Magyarországon, addig a második negyedév, vagyis június végén már csupán valamivel több, mint 401 ezren kénytelenek munka után nézni. Ez a nem egész kétezres javulás ugyan különösebb hurrá hangulatra még nem szolgáltat okot, mindenesetre tény: tavaly július óta nem könyvelhettünk el javulást a foglalkoztatás terén.

Dél-Dunántúlra kéne menni…

A foglalkoztatási szempontból valamelyest aktívabb, 15-64 éves korcsoport adatai azonban továbbra is aggodalomra adnak okot. Ebben a körben foglalkoztatottak létszáma ez év április–júniusban körülbelül 3,7 millió volt, ami 72 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

2008 második negyedévéhez képest Dél-Dunántúl kivételével minden régióban csökkent a foglalkoztatás - a legnagyobb baj a Nyugat-Dunántúlon, a Közép-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldi régióban van jelenleg. A KSH legújabb adataiból az is kiderült, hogy a munkanélküliek több mint negyven százaléka egy éve, vagy annál is régebben keres állást. Egy átlagos munkanélküli durván tizenhat és fél hónapot kénytelen otthon ülni.

Bezzegország?

A kormány és a szaktárcaként érintett Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) illetékesei az elmúlt három hónap minimális javulását a munkahelymegtartó programok eredményének tudják be. Simon Gábor, munkaügyi minisztérium államtitkára már a KSH adatainak nyilvánosságra kerülése előtt arról beszélt, hogy a régióban egyedül Magyarországon javul a foglalkoztatási helyzet, ez pedig a kormány gyors munkapiaci beavatkozásainak köszönhető.

A hazánkban zajló foglalkoztatási mutatókat Simon tendenciózusan javulónak nevezte, szerinte a regisztrált álláskeresők száma, illetve a munkanélküliségi ráta csökken, a foglalkoztatottak létszáma azonban emelkedik.

Simon szerint ebben az évben közel hetvenezer munkahelyet sikerült, illetve fog sikerülni megmenteniük (emlékeztetőül: a KSH adatai szerint épp ennyien maradtak munka nélkül a válság kirobbanása óta). Ezzel szemben Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában folyamatosan romlanak a foglalkoztatási mutatók – mondta az államtitkár. Ezzel összefüggésben a HírExtra utánanézett, és kiderült: a 2009. májusi állapotot tekintve Magyarország 9,6 százalékos munkanélküliségi rátája a huszonhét tagú EU 8,9-es átlagánál valamelyest rosszabb.

Közel húszmilliárdos mentőöv

A HírExtra már a friss KSH adatok tükrében kérdezte a szaktárcát, mennyit költöttek eddig munkahely teremtésre, illetve megtartásra, és milyen eredményeket sikerült elérni. A SZMM Sajtótitkárságától érkezett válaszlevélben az áll, hogy munkahelyteremtésre saját forrásból összesen kábé kétmilliárd forintot fordított ebben az évben a minisztérium, amelynek eredményeként mintegy 1550 állás jött létre. 2009 elején egy 17,2 milliárd forint keretösszegű munkahelymegőrző programot is elindított a szaktárca, ennek eredményeképp úgy 65-70 ezer munkahely menekülhet meg az év végéig. (Ez a szám „alulról súrolja” a Simon Gábor által közölt létszámot.)

Az SZMM által mellékelt adatokból kiderül továbbá, hogy a kormány az év elején kiterjesztett közfoglalkoztatás keretében immár mintegy 80 ezer álláskereső számára biztosít munkalehetőséget. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt 3 hónap alatt mintegy 20 ezer fővel csökkent a tartósan regisztrált álláskeresők száma az országban.

EU: oda üt, ahová köll…

A minisztérium tapasztalatai szerint más uniós országokban is hasonló eszközöket vetnek be a válság foglalkoztatási hatása ellen, ezért az eddigi módszereken nem is szándékoznak változtatni. Ugyanakkor, jelezni kívánják, hogy a támogatási források folyamatosan bővülnek közösségi forrásokkal. Emlékeztetnek, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára egy húszmilliárdos keret már elérhető. A program másik, 10 milliárd forintos eleme azonban még csak még tervezés alatt van, ez a szaktárca elképzelése szerint ősztől hazai nagyvállalatokat segíti majd. Szükség esetén további uniós források bevonását ígérik.

Borús lesz az ősz

A hosszabb távú nemzetközi előrejelzések a foglalkoztatás csökkenését jósolják jövőre is, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliség valószínűleg csak 2010-ben éri el mélypontját hazánkban. Az Európai Bizottsági jövőre 11 százaléknál is nagyobb munkanélküliségi rátát jósol Magyarországnak

Az előrejelzések szerint őszre várható a gazdasági válság mélypontja. Az innen való elmozdulás azonban nem lesz olyan dinamikus, mint a visszaesés volt. Mindez azt jelenti, hogy a konszolidációt követően azonnal nem várható a munkaerő-piaci helyzet jelentősebb javulása.