A roma holokauszt is nemzeti sorstragédia

Molnár Csaba a roma holokauszt közelgő évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: a múlt feldolgozása önmegtisztulást is jelent Magyarországon. Amikor azt látjuk, hogy "újra baljós egyenruhákban menetelnek az utcákon", amikor "újra relativizálni, netán tagadni lehet a holokausztot", amikor "olyan jelképek tobzódnak, amelyek az 1930-as, 40-es évek valamennyi humanista polgárának a szívében félelmet keltettek, akkor világossá kell tennünk, hogy valamennyiünk közös, szörnyű története volt az, ami 1944-45-ben Magyarországon, illetve Európában történt".

A miniszter azt mondta, a kormány nevében is világossá szeretné tenni, "emlékezni kell, a múltat be kell vallani, a tényeknek megfelelően be kell mutatni", és a jelenben, a politikában úgy kell cselekedni, hogy "ehhez a múlthoz, ehhez az emlékezethez méltók tudjunk lenni".

Egy 2004-ben készült felmérést idézve beszélt arról, hogy a magyar és a nemzetközi közvélemény előtt is hosszú évtizedekig ismeretlen volt a roma holokauszt. Az akkori kutatási eredmények szerint a magyar lakosságnak csupán négy százaléka tudta, hogy a magyarországi holokausztnak roma áldozatai is voltak. Összesen 570 magyarországi település volt ebben érintett, mégis 2004-ben mindössze ezek másfél százalékában volt erre emlékeztető emlékmű vagy emléktábla, amelyek száma az utóbbi években örvendetesen gyarapodott - részletezte Molnár Csaba a megemlékezést megelőző sajtótájékoztatón.

Göndör István, az MSZP frakcióvezető helyettese ugyanitt arra utalt, hogy a társadalomban ma újra felerősödött a rasszizmus, a romaellenesség. Ezt a feszültséget fel kell oldani, meg kell teremteni az esélyegyenlőséget a romák számára, s ebben példaértékű a Nagykanizsán a lassan két évtizede folyó, alapfokútól a felsőfokú szintig tartó képzési rendszer.

Suchman Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy sok évtizednek kell még eltelnie, amíg őszintén szembe tudunk nézni a történtekkel. Az emberi természetből és a társadalom bizonyos összefüggéseiből eredeztette, hogy mindig volt rasszizmus és antiszemitizmus, amely "mélyen gyökerezik a társadalom meg nem oldott ellentmondásaiban".

Úgy fogalmazott, hogy a zsidó holokauszt mögött anyagi okok álltak, a roma holokauszt pedig "a náci fasiszta ideológia antihumanista, keményen és dühödten aljas eszmerendszeréből következik".

A ma tapasztalható romaellenesség kapcsán kifejtette, hogy ez kötelességszerű cselevést igényel a kormánytól. "Hibáztunk, amikor a romakérdéshez nem nyúltunk időben, amikor a terjedő, (...) a fejét most már erősen fenntartó újfasizmussal nem néztünk szembe". Hozzátette, hogy minden kissebség problémájának megoldása a többség kezében van.

Teleki László (MSZP), a miniszterelnök romaügyi megbízottja felidézte, hogy 14. alkalommal emlékeznek meg Nagykanizsán a roma holokauszt áldozatairól. Azokról az ezrekről, akiket 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradóra öltek meg egyetlen éjszaka alatt, mert fel kellett számolni a haláltáborokat.

A sajtótájékoztatót követően a résztvevők ünnepi beszédeik után megkoszorúzták a Vár úton található roma holokauszt emlékművet. A miniszter, a polgármester, a résztvevő országgyűlési és városi képviselők, valamint a helyi zsidó hitközség vezetőin kívül koszorút helyezett el a 74 éves Nagy Vilmos is, aki túlélőként térhetett vissza az 1944-es népirtást követően.