Emlékezés a szélsőjobb árnyékában

A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára azt mondta: értelmes és demokratikus összefogással meg kell állítani, hogy a kirekesztés politikai hátteret, támogatást kapjon, mert a II. világháború vészkorszakához is a diszkriminációval, a kirekesztéssel vezetett az út.

Gémesi Ferenc kijelentette: a kormány nem engedi, hogy etnikailag megtisztítsák Magyarországot, kirekesszék a cigányságot, és a népcsoport mély örvénybe kerüljön. Hozzátette: mindannyiunk kötelessége, hogy ne engedjünk teret a szalonrasszizmusnak, a mindennapi kirekesztő cselekedeteknek, le kell bontani a társadalom tagjai között a bizalmatlanság falát.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) vezetője azt mondta: hazaárulást követ el, aki a nemzet egyik vagy másik csoportját kizárni, a nemzet egészével szembeállítani törekszik, mert egy Magyarország és egy magyar politikai nemzet van.
A roma vezető kijelentette: cigányellenességben nagykoalíció van, a cigányság magára maradt védtelenül, rászabadították a szélsőjobboldalt, és a népcsoport a rendszerváltás óta legsúlyosabb válságát éli.

Az RPA elnöke úgy fogalmazott: nem teszünk egyenlőségjelet a 65 évvel ezelőtti és a mai Magyarország állami politikája közé, de mégis egyre több vészjósló hasonlóságot lehet felfedezni a két világháború közötti Magyarország és a mai kor gazdasági, társadalmi és morális válságállapota, a demokratikus politika elhiteltelenedése között. Hozzátette: a következmények ismertek, és ezek veszélyforrásának kimondására kötelez augusztus másodika.

Horváth Aladár azt mondta, ma nemcsak a 65 évvel ezelőtt tragédia áldozataira, hanem azokra is emlékezni kell, akiket az elmúlt másfél évben „ismeretlen halálosztók gyilkoltak le” az ország kistelepülésein, a faluszéleken.

Jeffrey Levin, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője azt mondta: mindenkinek emlékeznie kell a vészkorszak áldozataira, és megakadályozni, hogy a történelem megismételje önmagát. Megjegyezte, erre kevés az esély, mert a jóérzésű, demokrata emberek képesek az összefogásra, és felemelni szavukat a gyűlölet ellen.
Daróczi Ágnes, a Phralipe elnökhelyettese arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta semmibe veszik a cigányságot, az önszerveződésüket elfojtják, a népcsoportnak egyetlen saját kulturális intézményt sem biztosítottak.

Daróczi Ágnes azt követelte: tartsák nyilván hány cigány ember él a településeken, városokban, és ennek megfelelően juttassák el oda a társadalmi csoportokat célzó hazai és uniós fejlesztési forrásokat.

A megemlékezésen a résztvevők megkoszorúzzák a IX. kerületi parkban lévő Szabó Tamás szobrász és Maurer Klimes Ákos ipari formatervező alkotását, amely a krematórium izzó kemencéjét szimbolizálja. A három méter magas, fekete színű, háromszög alakú gránitoszlop belülről aranyozott, a kőbe vésett vágatokon keresztül egy bronzból mintázott, megnyomorított emberi alak látható a belső térben.

A gránitoszlopnál virágokat helyeztek el Szili Katalin házelnök és a kormány nevében is.
Bár a fővárosi önkormányzat pénteken kitakaríttatta a Nehru partot, és a roma holokauszt emlékművet övező területet, vasárnap délutánra, a megemlékezés előtt ismeretlenek fekáliával összekenték a gránitszobrot. A rendezvény kezdete előtt az alkotást több roma civilszervezeti vezető és Rácz István, a Fidesz országgyűlési képviselője saját maguk takarították le.

A koszorúzást követően gyászimát mondott Iványi Gábor metodista lelkész és Gáncs Péter evangélikus püspök. A késő estig tartó megemlékezésen gyászénekeket énekeltek és gyertyát gyújtottak a világháború valamennyi áldozata emlékére.
A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több mint 3 ezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le.