A megszorítások a költségvetési szféra minden más területét is érintik. Raúl Castro a hiányosságok dacára sem hajlandó a rendszert alapjaiban megváltoztató reformok végrehajtására. Kijelentette, hogy kész bármilyen témáról tárgyalni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, kivéve Kuba politikai és társadalmi berendezkedését.

Leszögezte: nem azért választották meg az ország élére, hogy "feladja a forradalmat" és "visszahozza a kapitalizmust". Hozzátette, hogy Kubában nem lesznek mélyreható átalakulások azután sem, hogy az ifjabb nemzedék átveszi az irányítást ő és fivére, Fidel Castro halála után.

Az 1959-es forradalom elvitathatatlan vívmányának tartott ingyenes oktatási és egészségügyi rendszert, illetve a költségvetési intézményeket sújtó újabb megszorításokat indokolva Raúl Castro elmondta, hogy a gazdasági visszaesés a vártnál is nagyobb, az országnak újra kellett tárgyalnia az adósságait és fizetési kötelezettségeit a külföldi beruházókkal és hitelezőkkel.

A kubai kormány tavaly decemberben még 6 százalékos GDP-növekedéssel kalkulált a 2009-es évre, ezt a számot tavasszal 2,5, most pedig 1,7 százalékra módosította, miután az idei év első felében mindössze 0,8 százalékkal bővült a gazdaság. Az ország fő exportterméke, a nikkel világpiaci ára zuhant, miközben a turizmusból származó bevételek is 10 százalékkal hanyatlottak a vendégek számának csökkenése mellett. Tavaly rekordszámú, 2,35 millió turista 2,7 milliárd dollárt költött el Kubában.

A jövő évre nullszaldós költségvetést akar kidolgozni a kormány, és prioritást élveznek a devizabevételeket termelő áruk és szolgáltatások.