Miért 120 milliárd?

Bajnai Gordon az MSZP rendkívüli kongresszusán jelentette be, hogy három számból nem enged, s azokat akár kőbe is véshetik.

Ezek közül az egyik az önkormányzati rendszerből történő 120 milliárd forintos elvonás. A kormányfő mindenképpen szükségesnek tartja ezt az intézkedést annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt 3,8 százalékon (vagy az alatt) tudja tartani.

A forrásmegvonás az éves önkormányzati pénz hatalmas részét, mintegy egytizedét jelentené. Az óriási megszorítást a kormány ígérete szerint nem fűnyíróelven hajtanák végre, azaz nem minden önkormányzatot érintene azonos mértékben (arányban). A kormány, illetve az illetékes minisztériumok még nem készítették el a részletes tervet erre vonatkozólag, de azt már most is lehet látni, hogy hatalmas ellenállásba fog ütközni az elfogadtatása.

A lefaragást meg kell csinálnia a kabinetnek, mert az önkormányzatok támogatásának megkurtítása szerepel az IMF-hitelszerződésben is.

Azonban korántsem biztos, hogy ez sikerülni fog a Bajnai-kormánynak. A magyar
önkormányzatok többségét vezető fideszes polgármesterek ellenállása mellett várhatóan több szocialista városvezető sem fogja megszavazni azt. Az elvonás fokozottan fogja érinteni a már így is nagyon nehéz helyzetben lévő fővárost is. A Budapesten még úgy-ahogy pozíciókkal rendelkező SZDSZ-nek sem mindegy, hogy milyen elvonásokra lehet számítani.

SZDSZ: nem!

A budapesti főpolgármester, Demszky Gábor támogatottságát is bíró új SZDSZ-vezetés elfogadhatatlannak tartja és határozottan elutasítja, hogy a kormány 120 milliárd forintot vonjon ki az önkormányzati rendszerből.

Ezt az SZDSZ ügyvivői testülete jelentette be a minap. A testület egyhangú döntéssel elfogadott álláspontja szerint ilyen mértékű elvonást a jelenlegi rendszer nem képes elviselni. Szerintük a forráskivonás „kórházak, iskolák, óvodák bezárását eredményezheti, illetve ellehetetleníti ezen intézmények napi működését”.

A liberálisok azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az önkormányzati forráskivonásról „semmilyen előzetes szakmai vagy társadalmi egyeztetés nem történt”. (Persze ez utóbbi kifogást majd’ minden kormány- és parlamenti döntés előtt el lehetne mondani…)
Az ügyvivői testület tehát az SZDSZ nevében elzárkózik ettől a Bajnai által kőbe vésett tervtől. A kérdés már csak az, hogy annak a parlamenti elfogadását meg tudja-e akadályozni? Azaz: a parlamentben lévő 19 fős SZDSZ-frakció követni fogja-e a párt irányító testületének döntését?

Az erőviszonyok ismeretében a kérdésre a válasz: nem.

Retkes Attila, az SZDSZ néhány hete megválasztott elnöke, korábban kijelentette: a kormányt mint testületet nem támogatják, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a konkrét válságkezelő intézkedések mellé álljanak, ha azok összeegyeztethetők eszmerendszerükkel és szakpolitikájukkal.

Az önkormányzati elvonást ezek szerint nem tartják összeegyeztethetőnek a párt által képviseltekkel. Persze, az is igaz, hogy a majdani parlamenti szavazáson nem az SZDSZ ügyvivői testülete, hanem a frakció tagjai fognak szavazni, s így meglehet az előterjesztéshez szükséges parlamenti többség.

Márpedig az valószínűleg meglesz. Kóka János frakcióvezető szerint ugyanis a frakció „az egyetlen működőképes testülete” az SZDSZ-nek. (Bár ez erősen vitatható, hiszen nem világos az, hogy miért ne lenne működőképes például az ügyvivői testület?)
Így most Kóka János és társainak szavazata fog dönteni (persze csak abban az esetben, ha a szocialisták egységesen a törvényjavaslat mellé állnak).

Trükk

Tudják ezt Retkesék is, viszont mindent megpróbálnak, hogy visszaszerezzék Kókától a „tárgyalópartneri” pozíciót. Ennek megfelelően az ügyvivői testület arról is döntött, hogy „a 2010. évi költségvetéséről szóló törvénytervezet egyeztetési folyamatának felelősévé” a testület tagját, az egyik budapesti főpolgármester-helyettest, Ikvai-Szabó Imrét nevezte ki.

Ikvai-Szabó lényegében teljhatalmat kap az egyeztetésre, mert a „az ügyvivő testület minden, a költségvetéssel kapcsolatos és szükséges egyeztetésre felhatalmazta Ikvai-Szabó Imrét, aki így a párt elnökével történő előzetes egyeztetés után a miniszterelnökkel, a Pénzügyminisztérium képviselőivel, a parlamenti pártok delegáltjaival, továbbá az SZDSZ frakcióvezetőjével folytatandó megbeszéléseken képviseli az ügyvivői testületet”. (A testület megnevezte még Badacsonyi Szabolcsot, Szentkuti Károlyt és Kiss Róbertet, mint akik segítik majd a munkáját.)

A szavazás, mint kulcskérdés

A párt-frakció jövőbeni egységes fellépésének megteremtése érdekében arról is határoztak, hogy az őszi parlamenti ülésszakon az ügyvivői testület instrukciói alapján kell szavazniuk a frakció tagjainak. A hatékony és gördülékeny munka megvalósításához pedig elengedhetetlennek tartják, hogy Kóka János távozzon a frakció éléről, aki erre augusztus 10-ig kapott haladékot.

Az SZDSZ vezető testületének álláspontja és határozatai azonban valószínűleg visszhang nélküliek maradnak, hiszen semmi sem utal arra, hogy Kóka János és a frakció többsége megváltoztassa álláspontját és ne támogassa tovább tűzön-vízen át a Bajnai-kormányt.