Mit keres Clinton Afrikában?
Szerdán poszt-szaharai körútra indul Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter. Vajon mit rejthet a fekete kontinens, hogy Medvegyev és Obama után Hillary is látogatást tesz rajta?
2009. augusztus 5. szerda 09:05 - Pásztor Balázs
Nigéria szintén egyértelmű célpont: Afrika legnagyobb olajszállítója most kötött egy grandiózus üzleti megállapodást az oroszokkal, miközben igen sokat szállít Amerikának is. Ráadásul
a termelés veszélyben van, ugyanis az olajjövedelmek igazságos elosztását kövelelő lázadó csoportok pár hónapja offenzívát indítottak a jelenlévő kitermelők ellen - a Shellt sikeresen ki is kergették az országot. Hillsary látogatása talán kicsit az ottani emberi jogokat és korrupciót is rendbe rázhatja - hisz a külügyminiszter-asszony ezen ügyek élharcosa.
Dél-Afrikában
még mindig Nelson Mandela öröksége uralkodik az AFC nevében, akikkel a Clinton család remek kapcsolatokat ápol, így Washington nem hagyhatott ki egy ez irányú látogatást. Ráadásul Afrika legfejlettebb országa, és egyben legnagyobb gazdasága, így egy valamit magára adó külügyminiszternek kötelező afrikai célpont.
A többi ország felkeresési indoka is elég egyértelmű: Angóla Nigériához hasonlóan kőolaj és földgáz-kereskedelmi partner, a Zöld-foki Köztársaság az Európa és Dél-Amerika között közlekedő hajók üzemanyag-felvevő helye, valamint a tengeralatti kábelek gyűjtő- és elosztóközpontja, Libéria pedig Amerika legfőbb afrikai szövetségese, hisz a nagy testvér miatt sikerült megőrizniük függetlenségüket a gyarmatosítás idején, és az államformát is egy-az-egybe róluk koppintották.
Mi várható?
A szokásos megállapodásokon kívül (kereskedelmi egyezmények, intenzívebb segélyezés és a demokráciában való segédkezés felajánlása) a pletykák szerint szó lesz még arról, hogy az afrikai országok miként őrizzék meg élelmiszer-készletieket, és hogy túltermelés esetén miként hasznosíthatják azt. Ezzel kapcsolatban Amerika növelni kívánja Afrika világpiaci szerepét, valamint készséggel segítene felhúzni egy kontinensen belüli kommunikációs hálózatot.
Azonban nem szabad kihagyni a számításból Hillary személyiségét: távol-keleti látogatásai során már bebizonyította, hogy a miniszteri és államfői találkozókon felül feltűnően sok időt tölt az ország lakóinak megismerésével - civil aktivistákkal és közemberekkel egyaránt - aminek Afrikában nagy jelentősége lehet. Ott Hillary testesíti meg Amerikát, és ha Amerika személyesen foglalkozik gyerekekkel, akkor Amerika nagyon színpatikus országgá válhat - ami tovább emelheti Barack Obama tekintélyét.