BKV-s korrupció és pénszórás - Stop!

Vitézy Dávid elmondta: az fb következő, augusztus 17-i ülésén javasolni fogja, hogy "szabjanak szigorú plafont a tanácsadói szerződéseknek" és csakis indokolt esetben, a nyilvánosság tájékoztatása mellett és éves szinten szigorúan korlátozott anyagi keretben lehessen tanácsadókat igénybe venni.

Az fb-tag szerint erre azért van szükség, mert a cégtől milliárdok folytak el az indokolatlanul megkötött, a vállalat számára haszontalan tanácsadói szerződésekre és az alkalmazott tanácsadók bérére. Vitézy Dávid emlékeztetett a AAM tanácsadó céggel kötött kétmilliárdos szerződére, amelynek azóta sincs felelőse.

Vitézy Dávid javasolni fogja azt is, hogy szabjanak határt az "aránytalan, sokmilliós béreknek és ad hoc módon kiutalt tízmilliós vezetői jutalmaknak".

A munkaszerződések módosításával szerinte meg kell szüntetni a jogszabályokban előírtakon túl kifizetendő vezetői végkielégítéseket, és el kell törölni a közszolgáltató vállalatnál megmagyarázhatatlan titoktartási pénzeket, az ingyenesen átadott személygépkocsikat és a további "hasonlóan etikátlan" juttatásokat.

Ezzel együtt a BKV vezetőit ki kell vonni a kollektív szerződés hatálya alól és felül kell vizsgálni a határozott idejű vezetői munkaszerződéseket - tette hozzá.

A negyedik pontban az fb-tag azt javasolja, hogy a BKV igazgatósága alkosson átfogó és részletes szabályozást a vezetői munkaszerződések vonatkozásában, s aki ezt nem fogadja el, az távozzon a cégtől.

Az utolsó javaslat szerint helyre kell állítani az fb ellenőrző szerepét, aminek - meghatározott értékhatárok felett - ki kell terjednie a munkaszerződésekre, illetve a megbízási és vállalkozási szerződésekre is. Meghatározott magasabb értékhatárok felett a testület kötelező beleegyező határozatát kell előírni - fűzte hozzá a javaslattevő.

Elmondása szerint az fb tagjai ugyan elutasíthatják javaslatcsomagját, látva azonban az elmúlt napokban történeteket, etikailag - szerinte - "ezt nem tehetik meg".

Vitézy Dávid az MTI kérdésére kifejtette: mind a végkielégítések, mind a tanácsadói szerződések ügyében megkerülhetetlen az igazgatóság felelősségének felvetése, ahogy megkerülhetetlen a tulajdonos, a fővárosi önkormányzat felelőssége is. A felügyelőbizottság Fidesz által delegált tagja szerint az fb felelőssége is felvetődik.
Például az fb "erőből meghozott" többségi döntésekkel akadályozta meg a kiszivárgott ügyek alapos kivizsgálását, többek között elutasítva, hogy a testület e kérdésekben kisebbségben maradt tagjai betekinthessenek a tanácsadói szerződések dokumentumaiba. Leszavazták azt a javaslatot is, mely arra vonatkozott, hogy a vezetői munkaszerződéseket az fb megismerhesse. Legutóbb a testület többsége azt a javaslatot is elutasította, mely Szalainé Szilágyi Eleonóra 100 milliós végkielégítésének visszaszerzésére, a tárgyalásos út sikertelensége esetén az ügy jogi útra terelésére vonatkozott.

Az fb-tag úgy véli: "ha a fővárosi önkormányzat nem látja el a tulajdonosi feladatait, nem őrködik a közpénzek felett, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy a cég menedzsmentje két kézzel szórja a pénzt, az igazgatóság nem szab ennek határt, az fb többsége pedig minden tisztázási szándékot elfojt".

Közölte azt is: ha ezeket a javaslatait elfogadják, akkor "legalább a jövőre nézve sikerülhet megfékezni a pénzpazarlást és a korrupciót". Amennyiben elutasítják, akkor - Vitézy szerint - ki fog derülni, ki, vagy kik akadályozzák, hogy véget vessenek a féktelen pénzszórásnak a BKV-nál.

A közlekedési társaságnál a napokban pattant ki a végkielégítési botrány: nyilvánosságra került, hogy Szalainé Szilágyi Eleonórát, volt humánpolitikai igazgatót tovább foglalkoztatták, miután kifizették neki 100 millió forintos végkielégítését. Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgatót egy év munkaviszony után küldték el, majd - a Magyar Nemzet értesülései szerint - 40 millió forintos végkielégítést fizettek neki.

Egy munkaügyi perben a BKV-t nem jogerősen 100 millió forint megfizetésére kötelezték, mert korábbi stratégiai igazgatóját, Szalai Lászlót végkielégítés nélkül elküldték, de Szalai úgy vélte: jár neki a végkielégítés és ezért beperelte a céget.

Mindegyik ügyben érintett volt Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója, aki Kocsis István érkezése után általános vezérigazgató-helyettes lett. Ő foglalkoztatta tovább megbízott vezérigazgatóként Szalainé Szilágyi Eleonórát, ő írta alá Bosnyák Gyula végkielégítését és küldte el Szalai Lászlót. Balogh Zsolt július 31-ével saját döntése alapján, közös megegyezéssel, végkielégítés nélkül távozott a BKV-tól.

A végkielégítési ügyek miatt Kocsis István belső vizsgálatot indított, amelynek keretében időkorlát nélkül átnézik az összes felsővezető végkielégítését. A vizsgálatnak, amely augusztusban zárul, személyi és anyagi konzekvenciái is lehetnek.

Kocsis István - a hvg.hu információi szerint - a Magyar Villamos Művektől (MVM) 80 millió forintos végkielégítéssel távozott, és BKV is körülbelül ötvenmillió forintos végkielégítést fizetne neki, ha felmondana, a 12 hónap felmondási és a 4 hónap titoktartási idő miatt.

A BKV pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója lemondott végkielégítéséről, amikor távozott a MVM-től, csupán a felmentési idejére járó bérét kapta meg. Ennek összegéről a közlekedési vállalat kommunikációs igazgatója nem tudott nyilatkozni.