Élet a világűrben? Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel

Mint Szabó Róbert csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akit az űrteleszkóphoz kapcsolódó munkacsoportok egyikének vezetésével bízták meg, elmondta az MTI-nek, hogy a szóban forgó, HAT-P-7b jelű bolygót a magyar fejlesztésű HATNet hálózattal fedezték fel 2008-ban. A Jupiternél valamivel nagyobb tömegű égitest 1000 fényévre található Naprendszerünktől, 2,2 nap alatt kerüli meg központi csillagát, ez a Nap-Föld távolság 1/26-od részét jelenti. Ezen jellemzői alapján a planéta a "forró Jupiterek" családjába tartozik, felületén a hőfok a 2000 Celsius fokot is meghaladja.

"A hálózat kifejlesztése Bakos Gáspár csillagász, fizikus nevéhez fűződik, aki jelenleg az Egyesült Államokban dolgozik. A HATNet kis távcsövek hálózatából áll, amelyek a világ több helyén párhuzamosan működnek, felhasználva, hogy a Föld egyes pontjain más és más időpontban van éjszaka. A hálózat távcsövei gyakorlatilag folyamatosan tudnak mérni egy-egy területet, ahol a csillagok fényét megfigyelve, néhány esetben úgynevezett kis tranzitot - bolygófedést - lehet felfedezni. A távoli napok körül keringő bolygókról van szó, amelyek szerencsés esetben eltakarják a messzi csillag korongjának egy nagyon kis részét. Ez egy kis fényességcsökkenést okoz, ebből lehet következtetni a távoli bolygók létezésére" - magyarázta Szabó Róbert.

Ismertetése szerint a magyar fejlesztésű távcsőrendszerrel már 13 exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót sikerült felfedezni. Ezek közül az egyik a HAT-P-7b jelű bolygó, amely két másikkal pontosan a Kepler-űrtávcső látómezejébe esik.

"A magyar műszer segítségével felfedezett bolygó révén kalibrálták a Kepler-űrtávcsövet. Sikerült azt megállapítani, hogy a várakozásoknak megfelelően a Kepler képes lesz Föld-méretű bolygókat találni. Nagyon pontos megfigyeléseket, fényességmérést lehet a Keplerrel végezni az űrben, ahol nem zavar a légkör hatása, amely elmossa a finom részleteket, illetve lehetetlenné teszi a pontos fényességmérést. Ezt kiküszöbölendő küldték Nap körüli pályára a Kepler-űrtávcsövet, amely képes regisztrálni a nagyon pici elhalványodásokat" - emelte ki a csillagász.

Mint kifejtette, az első exobolygót 1995-ben fedezték fel, manapság már 350-et ismernek. Eddig a Jupiterhez hasonló, a Földnél jóval nagyobb gázóriásokat sikerült felfedezni nagyon egzotikus helyeken, igen közel a központi csillagjukhoz, vagyis az élet szempontjából nem jöhetnek szóba. A HATNet által felfedezett, s most részletesen vizsgált bolygó is egy nagyon forró +Jupiter+.

"Most jutott el oda a tudomány, hogy már a Földhöz hasonló, kisebb méretű bolygókat is kezdik felfedezni. Olyan bolygókat lenne célszerű keresni, amelyek távolabb vannak a napjuktól, egy év körüli keringési periódussal rendelkeznek, hogy folyékony víz is lehessen a felszínükön" - mutatott rá Szabó Róbert.

A későbbiekben még részletesebb vizsgálatokkal ténylegesen vizsgálható lesz ezeknek a nagyon távoli bolygóknak a légköri összetétele, van-e esetleg valamilyen bioszféra, adott-e egyáltalán az élet lehetősége valamely távoli bolygó felszínén.

"Most abban a fázisban vagyunk, hogy ezeket a Föld-típusú bolygókat szeretnénk megtalálni. Az is kérdés, hogy mennyi van belőlük, mennyire gyakoriak. A Kepler-űrtávcsőnek pontosan az a célkitűzése, hogy valamilyen statisztikát is mondjon: százezer csillagot figyel meg és kiderítheti, hogy egy-kettő, vagy esetleg több ezer van belőlük" - magyarázta a csillagász.

Mint rámutatott, a legreményteljesebb jelöltek esetében a most még fejlesztés alatt álló űrtávcsövekkel spektroszkópiai módon (optikai színképelemzéssel) a légkört is lehet majd vizsgálni.

"Esetlegesen a Földhöz hasonló, lakott bolygót is lehet találni. Eddig semmilyen lakott bolygót még nem sikerült felfedezni, de ez a motiváló erő, a cél, amely ezeket a kutatásokat inspirálja" - hangsúlyozta Szabó Róbert.