Mióta megszűnt a Szovjetunió, Oroszország azon töri a fejét, hogy miként hozhatna létre egy ütőképes katonai szövetséget. Ez azonban mindmáig nem sikerült neki.

Érdekek és ellenérdekek

Még fennállt a Szovjetunió, amikor megszűnt a szocialista világ katonai szervezete, a Varsói Szerződés. Ez a biztonsági-védelmi szervezet volt hivatott biztosítani azt, hogy a szocialista országok egymást segítve védekezzenek egy esetleges NATO-támadás ellen. Valójában a szervezet a Szovjetunióhoz láncolta a többi országot. A szovjet akarat érvényesült benne és voltaképpen a szocialista rendszereket védte a belső (országon belüli) ellenfelekkel szemben.

Megszűnésével és a Szovjetunió felbomlásával Oroszország elvesztette a korábbi befolyását, a továbbiakban nem volt olyan erős védelmi fegyveres szövetség, amelynek a vezetőjeként még befolyásosabb regionális (és világhatalmi) tényező lehetett.
Az azóta függetlenné vált (elsősorban közép-ázsiai) volt szovjet tagköztársaságokat azonban mind a mai napig igyekeznek meggyőzni az orosz politikusok (és katonai vezetők) arról, hogy mindannyian jobban járnak, ha biztonságukra a „Nagy Testvér” ügyel és nem egy másik nagyhatalom, például az Egyesült Államok.

Több volt tagköztársaság mára teljes mértékben elzárkózott az orosz közeledéstől, viszont még mindig vannak olyanok, akik ún. kettős játékot játszanak, azaz: látszólag kívánják egy orosz vezetésű szervezet megalakítását, viszont nem szeretnének végleg elköteleződni és emellett egyre-másra kihasználják az USA által nyújtott előnyöket is.

Az eltérő politikai-katonai érdekek miatt egyelőre úgy tűnik, hogy minden orosz próbálkozás hiábavaló. Ezek a országok nem szeretnék feladni a katonai szuverenitásukat és ezért megakadályoznak minden fontosabb integrációs tervet.

Az új Varsói Szerződés lehetett volna

Mind a mai napig az egyik legnagyobb szabású próbálkozás volt az ún. Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (orosz rövidítéssel: ODKB). A szervezetet 2002. október 7-én hoztak létre Moldova fővárosában, Kisinyovban. Majd egy év elteltével – a ratifikációk után – 2003. szeptember 18-án lépett életbe. Jelenleg hét tagja van, Oroszország mellett tagja Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán is.

Az ODKB-t regionális kollektív biztonsági szervezetként hozták létre, az alapokmány azonban nem rendelkezett részletesen ennek mikéntjéről. A szervezet legfelsőbb szerve a Kollektív Biztonság Tanácsa, amelynek tagjai a résztvevő országok államfői. Ez a szerv dönt stratégiai kérdésekben, meghatározza a célokat és koordinálja az együttműködést.

A szervezetnek három végrehajtó szerve van: a külügyminiszterek tanácsa a külpolitika, a védelmi miniszterek tanácsa a katonapolitika, a haditechnikai és hadiipari együttműködés, az egyes országok biztonsági tanácsai titkárainak tanácsa pedig a biztonság (nemzetbiztonság) kérdéseinek összehangolásáért felelős. A katonai kérdések koordinálása az ODKB egyesített vezérkarának a feladata.