Közelebb a kánaánhoz

A British Múzeum irányításával immár 11 éve folynak az ásatások Libanon déli részén, amely a világ legrégebben folyamatosan lakott térsége, ahol az első települések a Kr. e. IV. évezredben létesültek. Szidón gazdagsága a tengeri közvetítő kereskedelemből, a libanoni cédrusból, a halászatból, a bíborfesték- és üveggyártásból, illetve fémművességből eredt. Fönícia más városaihoz hasonlóan Szidón a Kr. e. II. évezredtől egyiptomi befolyás alatt állt, majd Kánaán vezető kikötővárosa.

Szidón Kr. e. 738-ban került asszír fennhatóság alá. Később babiloni, perzsa, görög majd római uralom következett. A Biblia szerint járt Szidónban Krisztus, ahogy Pál apostol is. A várost 501-ben földrengés döntötte romba, 637-ben az arabok foglalták el, később az Ottomán Birodalom része volt.

Claude Doumit Serhal ásatásvezető régész szerint az eheti leletek révén a kánaániták (Kr. e. 3500-Kr. e.1150) vallási szokásai és életmódja ismerhető meg. A 90 tagú régészcsapat a napokban ugyanis egy 48 méter hosszú szentély maradványait fedezte fel, amely Kr. e. 1800 és Kr. e.1500 között épült, a helyszínen számtalan bronztárgyat, leginkább késeket és gyűrűket találtak, valamint cserépedényeket és kőszobrokat. Az archeológusok feltételezése szerint áldozati ajándékokról van szó, amelyekkel az ókori emberek a gonosz szellemek ellen reméltek védelmet nyerni.

Claude Doumit Serhal szerint a szentély a benne talált leletek fényében valószínűleg a kánaánita korból származik

Az e eti leletek között szerepel néhány más szentély maradványa is, amelyek közül a legrégebbi ötezer, a legkésőbbi pedig "csupán" háromezer éves. Feltártak még kilenc lakóhelyiséget, valamint gabonaraktárakat. Ezek a leletek arról tanúskodnak, hogy a helyszín az idők során nem csupán templomövezet volt, hanem különböző korokban lakókörzet.

Tizenhárom sírt is feltártak, amelyek elégetett gabonaféleséget, valamint elhamvasztott állati tetemek maradványait tartalmazták.

Előkerült egy vázatöredék is a fáraók lótuszvirágának ábrázolásával. A feltételezések szerint Szidón királya kapta ajándékba Tauszert egyiptomi királynőtől, aki II. Ramszeszt követte Egyiptom trónján.