Gyorskölcsönök korszaka
Hiába szállnak rá a különböző hatóságok a gyorskölcsönös cégekre, azokat csak jelképes összegekre és szerződési feltételeik, üzletszabályzataik korrigálására szólították fel. A hitelfelvételi kedv pedig nem lankad. Van hatásos megoldás?
2009. augusztus 10. hétfő 12:11 - Kesjár Norbert
Hiába
Viszont eddig mindig kifizették ezeket a bírságokat és – a legkisebb céget kivéve – eddig mindig komolyabb veszteségek nélkül folytathatták a tevékenységüket. Idén júliusban újabb állami szervek is „rászálltak” ezekre a vállalkozásokra. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a munkaügyi felügyelet is vizsgálatot indított.
A GVH – amely közismerten kemény bírságoló (gyakran rekordbírságokat szab ki) – megjelenése a történetben tovább fokozhatja a nyomást.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) pedig a cég munkavállalóinak oldaláró támad: az általa megindított vizsgálat kiterjed a munkaidővel, a pihenőidővel, a munkaszüneti napi munkavégzéssel és a hozzájuk kapcsolódó pótlékok kifizetésére vonatkozó szabályok betartására.
A számukra kedvező jogszabályi környezetet már eddig is nagyon jól kihasználták ezek a cégek, így nagyon nehéz újabb fogást találni rajtuk.
Remény
Vannak azonban biztató jelek. Az egyik PSZÁF vizsgálat után például a Provident bevezette az ügyfélkódexet, amely – a cég szerint – „átlátható, egyszerű rendszerbe helyezi a felelős hitelezés alapelveit, és segíti az ügyfeleket a felelős döntések meghozatalában”. A Provident megváltoztatta a hitelezési gyakorlatát is, így már nem a legszegényebb rétegeken nyerészkednek, hanem az eggyel stabilabb anyagi helyzetű (de még mindig szegény) embereken.
A gazdasági válság és az erőteljes felügyeleti nyomás azonban megtette a hatását, mert a legkisebb cég, az Athlon csődbe jutott, persze a társaság ügyfeleinek a fennálló tartozásaikat továbbra is az eddigi rendben kell fizetniük, de már nem hitelezhetnek többé senkinek.
Örüljünk-e vagy sem?
A hitelnyújtási feltételek szigorítása, az átláthatóbb hitelezési gyakorlat, s a cégek eddiginél korrektebb hozzáállása azonban nem változtat a lényegen: továbbra is óriási kamatokkal nyújtják a kölcsönöket. Annak tehát, aki felelősen (?) akarja felvenni, olyan stabil jövedelemmel kell rendelkeznie, ami már önmagában is kétségessé teszi hitelfelvétel szükségességét. Azt pedig naivan nem gondolhatjuk, hogy a gyorskölcsönös cégek csupán ezt a szűk társadalmi réteget célozzák meg, hiszen az kétségessé tenné a vállalkozások nyereségességét.
De ha így is lenne, akkor is felmerül az óriási (uzsora) kamatok jóerkölcsbe ütközése. A jóerkölcs fogalmát pedig közvetetten a társadalmi közfelfogás alakítja ki, s hiába mondja ki a bíróság az adott ügyletekről, hogy nem ütköznek bele, demokráciában nem gondolhatja senki, hogy a társadalmi többség ellenében megfogalmazott bírósági ítélet kiállja az idő próbáját.
Provident közleménye
A következő rész állításait a vállalat vonatkozásában vissza kell utasítanom, az alábbi indokok miatt. „Mindannyian tudjuk, hogy ezek a cégek milyen „licenc” szerint dolgoznak. Mondjuk ki nyíltan: ezeknek a cégeknek az üzleti modellje arra épít, hogy a magyar lakosság jelentős részének egyáltalán nincs semmiféle pénzügyi ismerete.”
A Provident gyorskölcsön szolgáltatása egy kezes és fedezet nélküli, forintalapú, kis összegű, rövid lejáratú konstrukció. Pontosan ezért a vállalatnak alapvető üzleti érdeke az ügyfelek teljes körű és részletes tájékoztatása. Pontosan ezért követ el minden lehetségest a vállalat a felelős tájékoztatásért. A Provident szerződések szövegezése egyértelmű, a szerződés aláírásakor az ügyfél teljes mértékben tisztában van a kamatok és költségek összegével és a fizetendő törlesztőrészlet nagyságával – mely nem változik a futamidő alatt.
A Provident annak érdekében pedig, hogy hozzájárulhasson a magyar társadalom pénzügyi ismeretinek növeléséhez, számos együttműködő partnerrel (P. Corvinus Egyetem, United Way, Máltai Szeretetszolgálat, stb.) kialakította a Családi Kasszasikerek programot (www.csaladikasszasikerek.hu)
A cikknek azt az állítását, amely szerint a gyorskölcsön bizonyos rétegek számára az egyetlen lehetséges és legális pénzhez jutási forma, a Provident esetében cáfolnom és visszautasítanom kell egyben. Részben azért, mert igen szigorú hitelbírálati rendszer működik a Providentnél, amit a nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzése miatt tavaly ősszel még tovább szigorított a cég (a beérkező hitelkérelmek több mint 70 százalékát utasítjuk el), másrészt ügyfeleink rendszeresen használnak más pénzügyi szolgáltatásokat (pl. hitelkártya, áruhitel, lakáshitel, stb.).
Úgy értelmezem, hogy a cikk írója nem teljesen ismeri a THM és a kamat pontos fogalmát. Az anyagban többször óriási kamatokról beszél a szerző. A Provident kölcsöneinek kamata 20-30 % között mozog. A THM az, ami a mi hiteleink esetében eltér a megszokottól, de ennek a nagyon egyszerű magyarázata az, hogy ez egy mutatószám, amelyet elsősorban a hosszú lejáratú, nagy összegű kölcsönök összehasonlítására alkalmaznak. A Provident hiteleinél miután kisösszegű, rövid lejáratú kölcsönről beszélünk ez a mutatószám 200-360% között mozog.
Az ügyfélkörünkre tett utalást – miszerint a „legszegényebbeken nyerészkedünk” – szeretném visszautasítani. Ügyfeleink leképezik a magyar társadalom megoszlását, azaz nincs érdemi különbség például az iskolázottsági, vagy a jövedelmi viszonyokat tekintve sem, hiszen minden rétegből fordulnak hozzánk hitelért. Vállalatunk felelősen hitelez, az ügyfelek alapos és teljes körű tájékoztatása mellett.
Kérem, szíveskedjen a vonatkozó tartalmi részek kiegészítéséről, illetve módosításáról intézkedni. Cégünk szívesen bemutatná egy rövid beszélgetés keretében Kesjár Norbert úr és az Ön részére is a működését, illetve a hitelezési rendszerünket. Amennyiben nyitottak egy találkozóra, várom időpontjavaslataikat.
Üdvözlettel
Tóth Andrea
Kommunikációs Főosztályvezető
