A Himalája teljes területén az eddigi ismeretek szerint megközelítőleg 10 ezer faj él, egyebek között mintegy 300 emlős, 1000 madár és 300 édesvízi hal. A világ összes növényének harmada és a gerinctelenek 40 százaléka itt található. A Himalája a kihalás szélén álló bengáli tigris egyik utolsó élőhelye, és itt él a szintén veszélyeztetett indiai orrszarvú is.

"A WWF Élő Himalája kezdeményezése azért jött létre, hogy a Himalájában található természeti kincseket megóvjuk. A természetvédelmi szervezet olyan fenntartható gazdasági megoldásokat javasol, amelyek nem károsítják a környezetet. A WWF együttműködik a helyi településekkel, a kormánnyal és a gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy az élőhelyek fennmaradjanak ezen a területen" - hangsúlyozza a WWF Magyarország közleménye.

A WWF a Kelet-Himalája - Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas - Where Worlds Collide) című tanulmányában az 1998-2008 közötti kutatási időszak eredményeit mutatja be. A kutatások Bhutánban, Kína tibeti régiójának déli területén, valamint India északkeleti és Mianmar északi részén folytak.

"A Himalája keleti fele jellemzően nehezen megközelíthető terület, sok az elszigetelt élőhely, ezért a biológiai feltérképezés hosszú időt vesz igénybe, és máig nem fejeződött be" - hangsúlyozza a dokumentum.

A közlemény szerint az egy évtizedes kutatás során a szakemberek 353 új fajt regisztráltak ezen a területen. Az eddig nem ismert fajok közé tartozik 242 növény, 61 gerinctelen, 14 édesvízi hal, 16 kétéltű, 16 hüllő, 2 madár és 2 emlős.

A 353 fajból Bhutánban 21, Indiában 144, Mianmarban 15, Nepálban 93 és Kína tibeti régiójában 90 fajt él. (Bizonyos fajok több országban is fellelhetők).

A kutatók rámutattak, hogy az Észak-Mianmarban élő putaói muntjákszarvas (Muntiacus putaoensis) a világ legkisebb és legősibb szarvasfaja. Az állatról korábban úgy gondolták, hogy egy másik faj fiatal egyede, de a DNS-tesztek azt igazolták, hogy különálló fajba tartozik. A Muntiacus putaoensis 60-80 centiméter magas, és összesen 11 kilogramm a testtömege.

Rátaláltak a területen a 2005-ben felfedezett arunácsali makákóra is, mely nem csak a régió, de egyben a tudomány számára is teljesen új felfedezés. Ez a világ eddig ismert legmagasabban élő makákója - a tengerszint feletti 1600 és 3500 méter magasságban fordul elő. Igazi különlegesség a Mianmar északi részén felfedezett 100 millió éves gekkófosszília. Ez az eddigi legrégebbi ismert gekkómaradvány.

"E hatalmas jelentőségű felfedezések arra utalnak, hogy a Himalája keleti része egyike a világ természeti kincsekben leggazdagabb területeinek. Különös figyelmet kell tehát a most felfedezett értékeket megőrzésére fordítani. Sajnos a Himalája egyike azoknak a helyeknek, ahol a klímaváltozás hatásait már észlelhetjük" - hangsúlyozza WWF Magyarország közleménye.

A klímaváltozás mellett a nem fenntartható gazdálkodás, az erdőirtás, a túllegeltetés, a veszélyeztetett fajokkal történő illegális kereskedelem és az édesvízzel való felelőtlen gazdálkodás és a szennyezés is veszélyezteti a Himalája élővilágát.