Tizenkétszeres a deficit!

A nyári uborkaszezonban valóságos bombaként robbant a hír: már az év első felében tizenkétszer akkora deficitet halmozott fel az Egészségbiztosítási Alap, mint amennyi a költségvetési törvényből időarányosan következne, és a társadalombiztosítási alapok helyzete júliusban tovább romlott. A Világgazdaság című napilap információja szerint a költségvetési törvényben eredetileg még ugyan csupán 8,9 milliárd forintos éves hiány szerepel, ez a meglehetősen optimista szám azonban a kormányzati előrejelzésekben fokozatosan 157,1 milliárdra emelkedett az elmúlt hónapokban. De mint kiderült, közel sem ez a legnagyobb gond. Az igazi baj ugyanis az, hogy a tendenciákat elnézve még ez a sokszorosára hízott várakozás is derűlátónak tűnik… A két alap (az Egészségbiztosítási-, illetve a Nyugdíjalap) már július végén 133,8 milliárd forintos hiánynál járt, s ugye hol van még az év vége?

A gazdasági napilap szerint a horrorisztikus hiány úgy keletkezett, hogy a bevételekben az előző évhez képest mintegy 80 milliárdos hiány, míg a kiadási oldalon közel 75 milliárdos többlet jelent meg. A lap úgy tudja, a bevételkiesésért elsősorban a nemrégiben elfogadott járulékcsökkentés okolható. (Mint emlékezetes, július elsejétől jelentősen csökkentek a munkára rakódó terhek, a személyi jövedelemadó sávhatárai szélesedtek kissé, „cserébe” ugyanakkor emelkedett a jövedéki adó, valamint 25 százalékra nőtt az áfa felső kulcsa.) Magyarán: a gazdasági válság miatt eleve kevesebben fizetnek TB- járulékot, de a módosított adótörvények miatt a kevés befizető egyenként is kevesebbet tesz a közösbe.

Ennél csak rosszabb jöhet?

A hatalmas hiány további növekedésből a VG értesülései szerint a pénzügyminisztérium sem csinál titkot. Mint kiderült, Oszkóék már szeptember végére várják a 200 milliárdos (rém)álomhatár átlépését. Ebből kellene valahogy legalább a 157,1 milliárdos deficitet kiszurkolni. Hogy ez miként lenne lehetséges, arról egyelőre nincsenek hitelt érdemlő információk. Két dolog azonban biztos: az egyik, hogy az ellátás nem állhat le, a másik pedig, hogy az egészségügyi rendszer aligha viselne el a jelenleginél is nagyobb lefaragást.

A pénzügy jelenleg azzal bíztatja a tb-kassza állapotáért aggódókat, hogy az év vége felé általában kedvezőbben alakul a tb-alapok gazdálkodása. (Igaz, tavaly pont fordítva volt. Az utolsó negyedévben mintegy 90 milliárd forinttal nőtt az alapok hiánya.) További reménysugár, hogy tavaly novemberben összesen mintegy 130-140 milliárd forintos mínuszt jelentett a 13. havi nyugdíj második részletének, valamint a visszamenőleges hatályú nyugdíjemelésnek a kifizetése, ezek a tételek az idén elmaradnak – írja a VG. Ugyanakkor látni kell, hogy a válság hatására jelentősen csökkennek a járulékbevételek, és komoly pénzeket visz el az állami kasszából a járulékok már említett 5 százalékpontos mérséklése is.

A lap emlékeztet, hogy a Bajnai-kormány még az adótörvények elfogadásakor ígéretet tett, hogy a járulékcsökkentés miatt kieső bevétel a központi költségvetésből lesz visszatöltve. Azonban továbbra is talányos, pontosan honnan lesz pénz a tb-kassza kiegyenlítésére, ugyanis a válság az állami büdzsét is érzékenyen érinti, s az eddigi információk szerint az áfaemelésből befolyó pénz kevés lesz a társadalombiztosítási alapok feltöltéséhez.

Keller László: nincs veszélyben az ellátás

Az üggyel kapcsolatban a HírExtra megkereste a szocialista Keller Lászlót, aki éveken át a pénzügyminisztérium szakállamtitkáraként tevékenykedett, s jelenleg is tagja az Országgyűlés költségvetési bizottságának. Keller általánosságban szólva elmondta, hogy alapvetően nem veszélyezteti az egészségügyi ellátást az, hogy miként alakul az éves járulékbevétel. Ennek oka, hogy az Egészségbiztosítási alap néhány éve már a büdzsé részét képezi, így bevételei nem csak a járulékfizetésekből, hanem egyéb költségvetési forrásokból tevődnek össze.

A többletkiadásként jelölt 75 milliárdról azonban semmit nem tud Keller László. Erről, mint mondta, egyetlen adat sincs a birtokában. Szerinte a kiadási oldalt „uralja” a tárca, csupán a bevételekkel van probléma. „Nagyon nagy a bevételkiesés” – ismerte el a pénzügyi szakpolitikus. Szerinte arról nincs ma szó, hogy a 157,1 milliárdos hiánycélt kell lefaragni 8,9-re. Mint kiderült, a tárca célja, hogy legalább a 157,1 tartható legyen.

Milyen lehetőségek jöhetnek szóba az alap helyrebillenéséhez? „A kiadási oldalt nem lehet tovább srófolni, azt tartani kell” – mondta Keller, a bevételi oldalt érintő változtatásokkal kapcsolatban pedig annyit jegyez meg, hogy „az nehezebb”. Mindazonáltal szerinte nem is az az érdekes, hogy az év végén mennyi lesz a Tb-alap deficitje, hiszen csak az a fontos, hogy a költségvetés egészére nézve ne lépjük túl az IMF-el közösen meghatározott 3,9-es hiányt. Ezen belül ugyanis lehet játszani – mondta az esetleges átcsoportosításokra utalva.

A költségvetés alakulása, illetőleg az egészségügyi ellátás szempontjából tulajdonképp most már mellékes, ám mégis kíváncsiak voltunk, miként lőhetett ennyire mellé a tárca az éves hiánycél meghatározásakor. Keller László a közel százötven milliárdos bakit a gazdasági válsággal, vagyis a napról napra változó makrogazdasági helyzettel magyarázza.