Bár ez volt az első nap, a fesztivál területén már javában dúl a sziget fíling. A legtöbb sátor már készen áll és várja a hivatalos első napot, hogy ellepjék a „szigetelők”, valamint az elmaradhatatlan fesztivál kellék, a bungee jumping, meg a kalandpálya is üzemel már.



Egy ugrás 8000 forint, de aki csak nézelődni szeretne a magasból, azt már egy ezresért is felviszik. Egyelőre még nem volt tömegnyomor, így igazán élvezhető lenne a mászkálás, ha lenne mit nézni. Így marad a sörözés( 450 Ft a csapolt Dreher), ami szintén tud részegítő lenni, mint némely látvány. Ráadásul az italokért sem kell még órákat sorba állni.



A közönség természetrajza első ránézésre nem sokat változott az elmúlt évekhez képest. A kint lakók már a késő délutáni órákban sem voltak szomjasak, holott a Tankcsapda rajongók még csak ekkor szállingóztak befelé a banda születésnapi bulijára. Mivel 20 év tényleg hosszú idő, így a fanok között akadtak 16 éves pólós, bakancsosok, és a „hozd ki anyádat is” szlogennek megfelelni vágyók is.



Az előzenekarok(Skafunerz, Black out, Kowalsky meg a vega) koncertjei alatt mindenki kellő hangulatba került. Ki a zenének, ki a sörnek, ki pedig mindkettőnek köszönhetően, de a lényeg ugyanaz. Mire a Tankcsapda színpadra állt a közönség már alig bírt magával és az első akkordok után kitörő ovációval ünnepelte a szülinaposokat. A koncert hangulata nagyszerű volt, a fiúk is remekeltek a színpadon, a közönség soraiban pedig generációk buliztak együtt mindenféle konfrontáció nélkül. Egyszerűen csak mindenki élvezte a zenét és ünnepelte a srácokat vagy másfél órán keresztül, ugrálva és üvöltve a számok szövegét.

Egy szó mint száz, gratulálunk a Tankcsapdának és köszönjük a nagyszerű koncertet, valamint reméljük sok szülinapjuk lesz még, hogy egyszer a mi gyerekeink is tombolhassanak a zenéjükre.