A főváros léphetne a botrányos végkielégítések ügyében
Tegnap kezdődött el a szakszervezetek és a BKV vezetősége közötti tárgyalás, melyen azt a Kollektív Szerződést tárgyalják, aminek köze van a nagy összegű végkielégítésekhez. Nemes Gábor, szakszervezeti vezetőt kérdeztük.
2009. augusztus 14. péntek 08:09 - Pénzes Dávid
Sokan úgy vélik, hogy a hatalmas végkielégítések egyik oka a BKV és a szakszervezetek között megkötött Kollektív Szerződés. (A KSZ a vezérigazgató-helyettesi szint alatt érvényes a BKV munkavállalóira – a szerk.)
Azt gondolom, önmagában nem emiatt magas a végkielégítések száma. Attól, hogy valaki nem tartozik a KSZ hatálya alá, nem kellene olyan szerződéseket kötni vele, ami lehetővé teszi az ilyen nagymértékű kifizetéseket. A KSZ alapvetően a munkavállalókat védi, főleg ha elbocsátásokról van szó. Leépítések pedig voltak az elmúlt években. Ám ez főleg a cég alsóbb szintjein dolgozókat védi.
Jelenleg azonban az is kaphat kirívóan nagy összegű végkielégítést, akinek eleve magas volt havi fizetése. Természetes, hogy a KSZ-ben meghatározott végkielégítés a Munka Törvénykönyvéhez (MT.) képest kedvezőbb feltételeket ad. Tehát ha például valaki húsz évet dolgozik és jár utána az MT. szerint tíz hónapnyi (a havi fizetésének átlaga) végkielégítés, az a KSZ szerint ezen felül még kaphat mondjuk négy hónapnyi fizetést. De ezek az alsóbb szinteken nem olyan horribilis összegek.
Tervezi a szakszervezet, hogy a Kollektív Szerződést ezek miatt a botrányok miatt módosítani kellene?
Ebből a szempontból nehéz helyzetben vagyunk. A szakszervezet ugyanis nem szeretne változtatni a Kollektív Szerződés ezen részén, mert ez nem érdeke a dolgozóknak. Természetesen ilyenkor az „egyszerű” munkavállalóra gondolok, nem a magas szinten lévőkre. Mikor egy buszvezetőt például 20-25 év után az utcára akarnak tenni, akkor igenis jár neki egy megfelelő összegű végkielégítés. Ebből mi nem szeretnénk visszavenni.
A jelenlegi vezetésnek az a célja, hogy a Munka Törvénykönyvének a szintjére vigyük le a végkielégítéseket illetve az egyéb szociális juttatásokat. Erre a szakszervezetek nagyon nehezen lesznek hajlandók. A munkavállalók nagyon nehezen értenék meg, hogy miért kell az ő kedvezményét megvonni, miközben más meg kap százmilliót.
Nem lehet kivonni a KSZ alól a középvezetőket? Hogyan lehet megoldani akkor a végkielégítések kérdését?
Ehhez törvényi szabályozás kell. Ez nem a szakszervezet és a BKV közötti tárgyalások kompetenciája. Ezt lehetne tenni, hogy a Fővárosi Közgyűlés hoz egy olyan határozatot a saját közmű cégeire vonatkozóan, amiben meghatározzák a maximálisan kifizethető végkielégítések nagyságát. Ezzel megmaradna az alacsonyabb jövedelműek védelme, a magasabb kategóriába esők viszont nem kaphatnának botrányos nagyságú összegeket.
Mi az, amin változtatnának?
Nem szeretnénk, ha a munkakörülmények rosszabbak lennének. A botrányos végkielégítések miatt ráadásul egy erős nyomás is van felénk a munkavállalóinktól, hogy ne tőlük vegyenek el, miközben ilyen esetek megtörténnek. Alapvető célunk, hogy a KSZ-ben eddig elért eredményeket változatlanul megőrizzük.
A szakszervezet beleszólhat abba, hogy a BKV olyan munkavállalói szerződéseket köt, melyben péládul korlátlan összegű mobil és személyautó használatot fizet a cég?
Nem. Ez kizárólag a munkáltató, azaz a vezetőség döntése és felelőssége.