A szalinomicin elnevezésű vegyület közvetlenül a rákőssejteket célozza meg, állítják felfedezői.

"Gyorsan gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy sok tumor agresszivitásáért a rákőssejtek felelősek" - mondta Robert Weinberg, a massachusettsi Whitehead Intézet (MIT, WIBR) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A rákőssejtek a tumorban ritkán előforduló, ám agresszív mestersejtek, melyek képesek új tumort elindítani, miközben nagymértékben ellenállóak a kemo- és sugárterápiával szemben. A tumorőssejteket nehéz laboratóriumban tanulmányozni, mert igen gyorsan átalakulnak más sejtekké.

A kutatók ezért új módszert fejlesztettek ki, melyben mellráksejteket alakítottak át laboratóriumi tenyészetben rákőssejtekké. Ezekben a sejttenyészetekben 16 ezer kémiai vegyületet próbáltak ki, majd leszűkítették a leghatékonyabb 32-re a kört. További tesztek után végül egyetlen anyag maradt, a szalinomicin.

A vegyület a természetesen előforduló, valamint a manipulált rákőssejteknél is lenyűgöző eredményt mutatott: százszor jobban csökkentette a mellrákból származó őssejtek arányát, mint a kemoterápiánál elterjedten használt taxol vagy a paklitaxel. A szert egerekbe fecskendezve megakadályozta, hogy a rákőssejtek új tumor kifejlődését indítsák el és a meglévő tumorok növekedését is lassították az állatoknál.

"Korábban nem volt egyértelmű, hogy lehetséges-e olyan vegyületeket találni, amely szelektíven öli meg a rákőssejteket. Bebizonyítottuk, hogy lehet" - mondta Piyush Gupta, a Broad Intézet munkatársa, a tanulmány egyik főszerzője.

A kutatók még nem biztosak abban, hogyan működik a szalinomicin, és a gyógyszerként való kipróbálása is ezután következik, ezért gyakorlati alkalmazására néhány évet várni kell. A kutatók azonban úgy vélik, felhasználási köre nem csak a mellrákra fog kiterjedni, hanem minden szilárd tumorra, melyet rákőssejtek tartanak fenn.