"A szerződés megerősíti a két fél elkötelezettségét a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni harcban. A szerződés szövegét az aláírás előtt megvizsgálják mindkét fél illetékes kormányhivatalai" - olvasható a közleményben. Több baloldali latin-amerikai vezető bírálja az új megállapodást, mert szerintük ennek örve alatt megnövelik a kolumbiai támaszpontokon állomásozó amerikai katonák számát.

Hugo Chávez venezuelai elnök és Evo Morales bolíviai államfő szerint az amerikai kormány ürügyként használja a kábítószer elleni harcot arra, hogy megerősítse katonai jelenlétét a térségben. Chávez kijelentette, hogy a megállapodás "az első lépés lehet egy térségbeli háború kitörése felé", hiszen - fűzte hozzá - az Egyesült Államok "az emberiség történetének legagresszívabb országa".

Evo Morales - Chávez hű szövetségese - úgy fogalmazott, a FARC kolumbiai gerillaszervezet - amely tevékenységét elsősorban a kábítószer-kereskedelemből származó bevételekből finanszírozza - Washington "legjobb eszköze" arra, hogy igazolja az amerikai katonai műveleteket a térségben. Még az egyébként mérsékelt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök is aggodalmának adott hangot az amerikai tervek miatt.

Washington azt mondja, azért van szükség a kolumbiai bázisokra, mert július közepén bezárt az ecuadori Mantában működő amerikai támaszpont. Lejárt ugyanis a tíz évre szóló bérleti szerződés, és Quito nem kívánja tovább amerikai katonák jelenlétét az országban. Ez volt Dél-Amerikában az egyetlen előretolt amerikai állás, amelyet Washington a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemhez igénybe vehetett. Ecuador szintén bírálta az új szerződés megkötését Kolumbiával. Álvaro Uribe kolumbiai elnök pénteken egy medellini üzleti konferencián közölte, hogy országa nem csak az Egyesült Államokkal akarja bővíteni katonai együttműködését, hanem Brazíliával és más dél-amerikai országokkal is.