Jól járhatunk az olimpiai program változásaival?
A női ökölvívással nagyot szakíthatunk, a kajak-kenu megbolygatása után azonban bármi megtörténhet. A HírExtra utánajárt, hogy mit jelent a magyar sport számára az olimpiai program átalakítása.
2009. augusztus 17. hétfő 07:50 - Gedei Szilárd
Kajak-kenu: bármi lehet
Ez maradt a kajak-kenu programban
1000 méteren: K-1, K-2, K-4, illetve C-1 és C-2 (mind férfi)
500 méteren: K-1, K-2, K-4 (mind női)
200 méteren: K-1, K-2, C-1 (férfi), illetve K-1 (női)
A női ökölvívással tehát nem biztos, hogy rosszul járunk, mint ahogyan a kajak-kenut érintő változásokról sem lehet jelen pillanatban megállapítani, hogy milyen hatással lesznek a hagyományosan jó magyar olimpiai szereplésekre.
A NOB – szintén az „eladhatóságot” figyelembe véve ugyanis egy tollvonással megszüntette a férfiak 500 méteres versenyszámait kajakban és kenuban is, ami azért fájó változtatás, mert nem egy fantasztikus magyar siker született a kajak-kenu története során ezen a távon (elég, ha a hat olimpiai aranyból csak Kolonics György két, kenus győzelmére gondolunk). Azt azonban még nem tudhatjuk, hogy a látványosságnak szánt sprintszámokban, a 200 méteres távokon mire lesznek képesek a magyar versenyzők – bár a napokban lezajlott dartmouth-i világbajnokság bizakodásra ad okot számunkra, legalábbis a hölgyek teljesítményét illetően.
Kenusainknak ráadásul az eddigi négy helyett a változtatások után meg kell elégedniük három olimpiai számmal. Mindezt ellensúlyozandó azonban a női kajak gyarapodik egy versenyszámmal. A kérdés csak az, hogy jó ez nekünk, magyaroknak?
„Nagyon sajnáljuk a kenu térvesztését, az eddigi négy helyett csak három számot rendeznek nekik. Harcoltunk, küzdöttünk, hogy tizenhárom verseny lehessen az olimpián, de a NOB arra hivatkozva, hogy limitálni kell a versenyzők számát, nem akart még egy kenu csapathajó-versenyt bevenni a programba. Nekünk egyébként mindenképpen kedvező, hogy több női szám lesz, hiszen abban a szakágban nagyon erősek és eredményesek vagyunk” – nyilatkozta a döntés után Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke.
Az ötszáz méteres távok eltörlésével nagy dilemma elé kerülnek azok a férfi versenyzőink, akiknek speciálisan ez a táv feküdt eddig a legjobban. Ha mindenképpen szeretnének ugyanis olimpián szerepelni, el kell dönteniük, hogy a 200, vagy az 1000 métert választják. Ez pedig bizony még a jelenlegi
szövetségi kapitány, a távon korábban olimpia bajnoki címet ünneplő (2000, Sydney K-2 Kammerer Zoltánnal) Storcz Botond szerint is kemény lesz:
„Az 500 méteres távok eltörlése a férfiaknál elég nagy veszteséget jelent a számunkra, a 200 méteres sprintszámok bekerülése pedig azt fogja eredményezni, hogy markánsabban elkülönülnek az állóképességi (1000 méter) és a sprintszámok (200 méter)” – mondta a HírExtrának a kanadai világbajnokságon tartózkodó kapitány.
Jól jövünk ki a változtatásokból?
Azt azonban Storcz is vitatja, hogy mennyire jó ötlet a 200 méter besegítése a programba, szerinte ugyanis az elsősorban a televízióknak szóló változtatás pont tévéellenes lesz azáltal, hogy ennyire lerövidítették a távot.
„Előfordulhat, hogy ha valaki iszonyatosan jól kapja el a rajtot a 200 méter rajtjánál, azt már be sem tudják fogni a többiek a táv rövidsége miatt, ellentétben az 500-as hosszal” – indokolt
Storcz Botond.
Összességében tehát – ez egyébként Storcz Botond és Baráth Etele véleménye is – a plusz női számmal és a 200-as sprinttávokkal egész jól kijöhetünk a kajak-kenut érintő változtatásokból.
Mint ahogyan jól jöhetünk ki az egész
olimpiai program átszabásából is – még ha várhatóan nem is golfban és rögbiben aratják sportolóink a legnagyobb sikereket a jövőben. A női ökölvívás megjelenése és a kajak-kenut érintő változások ugyanis enyhén szólva is bizakodásra adhatnak okot a magyar sport számára akár már a következő, 2012-es olimpiát illetően is…