Sólyom: a kisebbség nem ellenség

Azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget, vagy legalábbis problémát lát, van egy másik látásmód is, amely értéknek és az ország gazdagodásának tartja őket - mondta a köztársasági elnök.

Az államfő közölte: Szent István napja minden magyar ünnepe, a Kárpát-medencében és az egész világon. Szent István példája ma két vonatkozásban nagyon időszerű: az egyik a magyar állam és a magyar nemzet viszonya, a másik pedig az, hogyan tudta István király új útra téríteni, megújítani a magyarságot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig - nem egyszer a nagyobbik hányada - a magyar állam határain kívül élt.

Az államhatár a magyar nemzetnek, ennek az összetartozó, nyelvében, kultúrájában, történelmi tudatában és azonosságérzetében egységes népnek az egységét soha nem törte meg, az állampolgárságtól és a lakhely szerinti országtól függetlenül beszélünk a kulturális értelemben vett magyar nemzetről - mondta, hozzátéve: ezt a magyar nemzetet megőrizni, gyarapítani, egységét erősíteni Szent István örökségéből adódó kötelességünk. Ennek az egységnek a szolgálata elnökségének egyik fő törekvése - mutatott rá.

Úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek "olyan szerencséje volt, hogy István óta mindig létezett saját állama, amely a nemzet többi részéért is fel tudott lépni", ez ma a köztársaság alkotmányban előírt kötelessége, amelyet a kornak megfelelően kell gyakorolnia.

"Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok" - mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, "igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben".

A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. "A nemzetközi védelmi lehetőségeknek nemcsak passzív használói, hanem alakítói is lehetnénk, sőt helyzetünk miatt, annak kell lennünk" - közölte.

Szavai szerint gazdagítja Romániát a székelyföldi magyar világ, Szlovákiát az ottani magyar társadalom, és hasonlóképpen Magyarország is örülhet, hogy az országban megmaradt valami a háború előtti jellegzetes sváb vagy szlovák vidékekből. "Meg kell becsülnünk és minden eszközzel erősítenünk kell őket" - jelentette ki.

Az államfő szerint Magyarországnak minden alapja megvan arra, hogy szorgalmazza: az Európai Unió tűzze napirendre az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését, erre a közelgő soros uniós elnökséget is fel kell használni.

Felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniónak "az államok, a politikai nemzetek mellett, a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia", ehhez azonban "mind itthon, mind a magyarok között, mind a szomszédos nemzetekben és államokban, mind Európában szemléletváltásra van szükség", a valódi változáshoz pedig "nekünk is meg kell változnunk".

Azonban - mint mondta - "hiába beszélünk a változás szükségességéről, ha az emberek szívük mélyén nem akarnak változást".

Az államfő a szemléletváltás szükségességével kapcsolatban két példát emelt ki. Közölte: "ha felmérjük a jelenleg nyolc ország területén őshonosként élő magyar nemzet helyzetét, nem folytatható a trianoni veszteség állandó önmagában vett felemlegetése", ehelyett a tanulságokat levonva és a mai helyzetet ismerve a jövő felé kell fordulni.
De nem folytatható a nemzeti probléma negligálása sem, és nem ismétlődhet meg a testvérek megtagadása. Ahhoz, hogy megmaradjunk mindenhol, ahol Szent István óta élünk, és folytassuk örökségünket, arra volna szükség, hogy az összes magyar nemzetrész képviselői által elhatározott nemzetpolitika a magyarok tömegében élő hazaszeretettel találkozzon - hangoztatta.

Sólyom László szerint azonban nem elég, ha csak a magunk szemléletváltásával törődünk, mert nagy energiát kell fektetnünk abba is, hogy "a szomszéd népekhez forduljunk, méghozzá a saját nyelvükön, megbecsüléssel és beleérzéssel, hogy elérjük, ne fenyegetésként, hanem kölcsönös gazdagodásként és előnyként éljék meg azt, hogy a magyarok, magyarként országukban élnek, és fognak is élni".

A köztársasági elnök közölte: itthon is, a cigányok és a többség viszonyában is akarni kell a változást, az integrációban pedig mindkét félnek tennivalói és kötelességei vannak. "A befogadáshoz éppen úgy meg kell változnia a többségben lévőknek, mint a beilleszkedéshez a cigányoknak" - emelte ki.

Azt mondta: az utóbbi évek eredménytelen integrációs politikája nem folytatható, de "a mostani drámai helyzetben, amikor Magyarország polgárainak egy csoportját, a cigányokat, gyilkosok tartják rettegésben, akik ártatlan embereket és gyermekeket ölnek, minden mást megelőz az együttérzés és a segítség kinyilvánítása".

Talán ez a közös megrázkódtatás segíti majd a cigányság és a társadalom többi része viszonyának új alapokra helyezését - fűzte hozzá.

Sólyom László hozzátette: ha az ünnepből, Szent István példájából "csak annyit viszünk magunkkal, hogy ha azt érezzük, másként kellene élni, akkor merjük is teljes szívvel vállalni a változást", és "ha a krízis után nem ott folytatjuk, ahol előtte voltunk, nem hiába tisztelegtünk Szent István király emléke előtt".