Kenyérfesztivál

Hasonló volt a helyzet a kenyérfesztiválon is. Rengeteg ember várakozott a kis sátrak előtt arra várva, hogy megkóstolhassák a pék-különlegességeket. Mindenki megtalálhatta a kedvére valót, ugyanis az édestől kezdve sósig mindenféle finomságot kínáltak. Szerintem még keserűs és savanyút is.

A kemencék duruzsoltak felfűtve az amúgyis barátságos hangulatot. Kenyeret, kürtőskalácsot, perecet, házirétest, biopékárukat, szalonnás lepényt lehetett venni emberséges áron. Fergeteges volt látni a pékeket, amint a helyszínen készítik, nyújtják-dagasztjáka tésztát, majd rakják be megsülni. Valóban nem olyan ízük volt mint a nagy áruházakban, hipermarketekben kaphatóaknak. Levegő egy szál sem, csak a finom, puha, ízes bél.



Szent istván udvara

Az államalapításhoz híven történelmi hagyományidézésre is sor került. István korabeli programok tették színesebbé az amúgy sem szürke délutánt. Kisgyerekek csúszhattak hordón, mely egy hosszú farúdra volt ráhúzva, kipróbálhatták a több mint ezer éves gólyalábakat. Korhű jurtákban agyagozhattak az arra vágyók. Egy kisebb szabású lovasbemutató is volt, mely keretében a legények mellett egy István kori ruhába bújt gyönyörű hölgy is megülte a telivért. Csupán ezért a látványért megérte ottlenni.