Romagyilkosságok: furcsa "közömbösség"
Értetlenül áll a romák elleni gyilkosságsorozat elkövetésével gyanúsított férfiak környezetének "közömbössége" előtt az a neve elhallgatását kérő, nagy tapasztalattal rendelkező kriminológus, aki néhány hete már beszélt az MTI-nek a vélhető tettesek személyiségéről.
2009. augusztus 24. hétfő 14:10 - HírExtra
Az életellenes ügyeket jól ismerő kriminológus hétfőn úgy nyilatkozott az MTI-nek: elgondolkodtató, hogy noha többen tudtak a Debrecen egyik nagy sörözőjében-bárjában dolgozó biztonsági őrök rasszista nézeteiről, mégsem tettek bejelentést.
A sorozatgyilkossággal gyanúsított férfiak gondolkodásmódjából és munkaköréből adódóan elképzelhetetlen - fűzte hozzá -, hogy sohasem kerültek összetűzésbe a szórakozóhely vendégeivel, főképp a romákkal. A nagy valószínűséggel etnikai gyökerű nézeteltéréseket többeknek látniuk, hallaniuk kellett, mint ahogy az elfogott férfiak környezetében élőknek más, a rendőrség által folyamatosan közzétett jelekre is "fel kellett volna kapniuk a fejüket". Ilyen jel egyebek mellett a kigyúrt testalkat, a rasszista eszméket sugalló tetoválás, a két letartóztatott közötti rokoni kapcsolat, a fegyverek és terepjárók birtoklása, a koszovói magyar KFOR-misszióban huzamosabb ideig teljesített szolgálat.
A szakember hangsúlyozta: noha ezek a gyanújelek régóta ismertek, s ráillenek a debreceni gyanúsítottakra, információi szerint a városból senki sem tett érdemi bejelentést, mellyel a sorozattámadások mielőbbi felgöngyölítését segítette volna. Ezt a tényt támasztja alá, hogy a rendőrség visszavonta a 100 milliós nyomravezetői díjat, vagyis a nyomozók "a saját munkájuk gyümölcsét arathatják le".
(A kriminológus kételkedik az egyik napilapban információjában, miszerint az FBI adatelemző szoftvere "dobta ki", merre keressék a tetteseket a kommandósok). Az MTI-nek nyilatkozó kriminológus elképzelhetőnek tartja, hogy egyfajta "cinkos hallgatás" tett lakatot többek szájára, mivel Magyarországon és a térségben is sajnálatosan terjednek a szélsőjobbos nézetek, illetve viszonylag sokan osztják ezeket az eszméket.
A romákat ért támadások mozzanatait összerakva a kriminológus még augusztus elején azt mondta az MTI-nek, hogy ideológiai alapon támadó, mindenre elszánt, legalább két-, de inkább három-négytagú csoport követhette el a bűncselekményeket a kelet- magyarországi cigánysorok szélső házai, illetve annak lakói ellen. Jól ismerik a fegyvereket, s van közöttük olyan is, aki valamilyen fegyveres alakulat keretein belül szolgálhatott, illetve kaphatott kiképzést - közölte akkor.
A kriminológus hétfőn utalt arra a korábbi megjegyzésére is, miszerint az elkövetők biztosan nem "visszahúzódó könyvelők, vagy csendes könyvtárosok", hanem erős fizikumú, jól lövő, vadász- vagy hasonló jártasságú emberek. Valószínűleg azért a Dunától keletre támadnak romákat, mert arrafelé élhetnek, tehát könnyen kiigazodnak az ismerős terepen, másrészt úgy gondolják, hogy ott van szükség az "ellencsapásra", ahol a legtöbb, felfogásuk szerint "bűnöző roma" lakik.
Különösnek tartja a kriminológus, hogy a közvélemény egy része ahelyett, hogy az elfogás alapján végre bízna a nyomozók hozzáértésében, a szabadlábon lévő további tettesekről szóló feltételezésekkel tartósítja a cigánytelepeken még el sem csitult rettegést.
Péntekre virradóra debreceni szórakozóhelyeken, illetve egy magánlakásban hat embert fogtak el, közülük négyet vasárnap előzetes letartóztatásba helyeztek. A rendőrség gyanúja szerint ők követték el tavaly nyár óta a romák elleni kilenc támadást, amelyekben hatan haltak meg. Az egyik gyanúsított, Cs. István az MTI információja szerint korábban szerződéses katona volt és a koszovói KFOR-misszióban is teljesített szolgálatot. A gyanúsítottak köre egyes rendőrségi nyilatkozatok szerint még bővülhet.
Forrás: MTI