Amerika kapaszkodik, de…

Barack Obama amerikai elnök az Egyesült Államokat a világ fő megújuló energia-exportőrévé szeretné tenni. Az utóbbi hónapokban azonban Kína lépéselőnybe került fő vetélytársával szemben. A zöld energiák közül főleg a napenergia hasznosításában jár élen az ázsiai állam.

A kínai napelem-gyártó vállalatok óriási mennyiségben állítják elő a napelemtáblákat és a hozzá tartozó berendezéseket, emellett hihetetlen mértékben lenyomták az áraikat, így sokkal versenyképesebb termékeket állítanak elő, mint az amerikai vetélytársaik.

A Suntech Power Holdings a legnagyobb kínai napelem-gyártó cég vezérigazgatója szerint a vállalat olcsóbban adja el az amerikai piacon a termékeit, mint az amerikai gyárak anyag- és a szállítási költsége. Az olcsóság oka evidens: a bőkezű kormányzati támogatásnak köszönhetően ezek a vállalatok élnek és virulnak.



Az Obama-kormány elhatározta, hogy javít ezen a kiábrándító helyzeten. A következő néhány hónapban az illetékes minisztériumokon keresztül 2,3 milliárd dollár hitelt nyújtana ezeknek a cégeknek, amelyek azt különböző fejlesztésekre használhatnák fel.
Ez a segítség tetemesnek tűnhet, viszont lehet, hogy semmire sem elegendő. A kínai vállalatok előnye ugyanis az, hogy a kínai gazdasági környezet sokkal kedvezőbb, mint bármelyik nyugati országé. A kínai olcsó kölcsönökkel, alacsony bérleti díjakkal és a potom összegű mérnök-fizetésekkel egyszerűen nem lehet versenyezni.

Az egyik amerikai vállalat feje nemhiába jegyezte meg egy, a közelmúltban adott interjúban: „jelenleg egyszerűen semmi sem mutatja, hogy Európa vagy Amerika hatalmas napelem-gyártó országgá válhat, a jövőben is valószínűleg csupán fogyasztók lesznek”.

Utolérhetetlenek a kínaiak?

A kínai kormány minden lehetséges szinten (állami, tartományi, helyi) támogatja ezeket a gyártókat, sőt, az állami tulajdonú bankok révén kedvezményes kamatozású hitelt nyújt nekik. Így a kínai cégek szinte korlátlan forrásokhoz jutnak, amelyből finanszírozhatják a különböző kutatásokat és fejlesztéseket.

Az egész Földet érintő globális felmelegedés további fokozódásával pedig a jövőben még jobban felpöröghet a kínai napelem-gyártó vállalatok kapacitása. Ez pedig – az exportőri tevékenység mellett – elsősorban Peking számára lehet nagy segítség, hiszen a kínai gazdaság minden más ország gazdaságánál gyorsabb (és nagyobb) mértékben nő. A számítások szerint 2020-ra Kína több mint 20 ezer megawatt napenergiát állíthat elő, amellyel már pótolni lehet az addigra igencsak megcsappant szénből kinyert energiát.

A kínai vállalatok pedig már most is annyira erősek, hogy amerikai terjeszkedésen törik a fejüket. A legújabb tervek szerint például egy újabb, 150 főt foglalkoztató üzem épülhet az amerikai Phoenixben.

S hogy közben mi van (lesz) a nyugati vállalatokkal?

Egy szemléletes példa remekül illusztrálja az eltérő gazdasági (és politikai) környezetet: az egyik legnagyobb gyár, a németországi Q-Cells munkásai épp a múlt héten hagytak fel a munkával, mert kevesellték a munkabérüket. Ez az eset is világosan mutatja azt, hogy jelenleg a nyugati gyárak nemhogy nem gondolhatnak terjeszkedésre és árcsökkentésre, hanem még azt is nagy nehézségek árán érik el, hogy fennmaradjanak.

Pedig a nyugati – észak-amerikai és európai uniós – országokban mára nagy hangsúlyt kapott a megújuló energiák felhasználása, s elsősorban a napenergia „kiaknázása”. A szükséges berendezések többségét azonban nem nyugati üzemekben állítják elő, hanem Kínában. Beszédes tény, hogy a például Suntech termékek 98 százaléka megy exportra…