Önök milyen programot dolgoztak ki a probléma enyhítésére?

A tegnapi konferencián bemutatásra került egy kutatás-fejlesztési, innovációs program, amelyet a Debreceni Egyetem ATC és a nádudvari KITE Zrt. vezet. Ez egy több százmilliós projekt, melynek keretében kiépítünk egy olyan szaktanácsadási rendszert, amely a vízellátás, vízgazdálkodás, öntözővíz-minőség, szántóföldi öntözéses technológia és növényvédelmet foglalja magában. A program négy éves, melynek során kiépül még egy olyan informatikai rendszert is a Debreceni Egyetem központjában, amely tudja gyűjteni és közvetíteni az információkat az öntözéshez, a vízadagoláshoz, a növényvédelmi feladatokhoz és a tápanyag-gazdálkodáshoz is.



Milyen információkat fognak feldolgozni ennek segítségével?

Rendkívül szerteágazó adatok a talajminőség, a tápanyagigény, a vetőmagvak megválasztása terén, ezen kívül magának az öntözésnek a kivitelezéséhez szükséges minden információ megtalálható lesz benne. A tervek szerint tehát ez egy interaktív informatikai adatbázis lesz. Ahol a fejlesztések megvalósulnak, ott olyan műszerezettség épülne ki, amely modern, európai színvonalú.

Mi a program végső célja? Mennyi mezőgazdasági területet vonnának be?

A cél az, hogy 15-20 ezer hektárral növeljük a jelenleg öntözött területeket. Ez 3-4 év alatt reálisan elérhető.

Mi lenne ennek a pénzügyi forrása?

Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írt ki pályázatokat, amelyeknek ismereteim szerint már volt is egy fordulója. Ezekben 50 százalékos európai uniós támogatási forrás áll rendelkezésre az öntözés-fejlesztésre. Mi üdvözöljük ezeket a programokat (és természetesen indulunk is rajtuk), hiszen ráfér a magyar öntözővíz berendezésekre a felújítás, mert az elmúlt húsz évben ezen a téren vajmi kevés történt.

Megítélésem szerint abszolút reális a programunk. A kutatás-fejlesztés innovációs program négy évre a Nemzeti Kutatási-Fejlesztési Programban finanszírozott, az önrészt (ami több százmillió forintot tesz ki) pedig a KITE Zrt. állja.



Ezek szerint tehát a minisztérium is elkötelezett a változtatásokat illetően.

A miniszter úr abszolút pozitívan áll ehhez a kérdéshez. Két évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében volt egy olyan konferencia, ahová meghívtuk azokat a termelőket, gazdálkodókat, akik tervezték, hogy öntözésre berendezkednének.
Nagyon nagy volt az érdeklődés, a díszterem zsúfolásig megtelt. Ott a miniszter úr megígérte, hogy a támogatási rendszerbe beépítik az öntözésfejlesztést is.

Az önök terve úttörő szerepet töltene be. Véleménye szerint (esetleges) sikereiken felbuzdulva az ország más területein is fejlődhetne az öntözés?

Nagyon remélem, hogy ezt az első fejlesztési szakaszt (ami néhány év alatt megvalósulhat) újabbak követik. Most a Tiszántúlon elsősorban felszíni, folyóvízre alapoz a program, de a továbbiakban természetesen van felszín alatti vízkészlet igénybevételére is lehetőség. Remélem, hogy a közeljövőben a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon is lesz ilyen fejlesztés.

Amennyiben sikerül megszerezni rá az anyagi forrásokat, hogyan képzelik el a program megvalósítását?

Modern, európai színvonalú műszaki és informatikai fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani. A most beindítandó öntözési program során olyan modern eszközök állnak a rendelkezésünkre, mint például a digitális talajtérképek, a modern észlelők, képalkotó technikák. Mindenekelőtt azonban ki kell építeni egy adatbázis-fogadó informatikai központot itt az egyetemen, ezt 2010-re (egy év múlva) megvalósítani.