Jóri üdvözli a nyilvános juttatásokat

Jóri András emlékeztetett rá: a közfeladatot ellátó szervek vezetőinek juttatása a jelenlegi jogszabályok, az adatvédelmi törvény, az adatvédelmi biztosi állásfoglalások és a bírósági gyakorlat szerint is a nyilvános, ha valaki ezekre kíváncsi, akkor a kérésére a társaságok kötelesek ezeket az adatokat kiadni.

Mint mondta, a közpénzzel gazdálkodó cégeknél erősebb a nyilvánosság érdeke az adatok megismerésére, mint a személyes adatok védelméhez fűződő érdek.

"Üdvözlöm, hogy a kormányrendelettel egy olyan modell jön létre, amely alapján már kérés nélkül közzé kell tenni ezeket az adatokat" - jelentette ki.

A biztos szerint a szabályozás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, sőt egy kicsit túl is mutat rajta. Mint mondta, a legtöbb európai országban a nyilvánosság érdeke háttérbe van szorítva, másodlagos az adatvédelmi szabályokhoz képest. Magyarországon az utóbbi időben azonban kezd kiegyenlítődni ez a két szempont, és a nyilvánosság érdeke fokozatosan "teret nyer".

Jóri András hangsúlyozta: az adatvédelmi törvény szerint nemcsak az állami, de az önkormányzati tulajdonú, közfeladatot ellátó cégek vezető tisztviselőinek juttatásáról szóló adatai is közérdekből nyilvánosak, és a most aláírt kormányrendelet az önkormányzati tulajdonú vállalatokra is vonatkozik.

Bajnai Gordon kormányfő pénteken írta alá a köztulajdonbanálló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, amely szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni a vezető tisztségviselők pénzbeli juttatásait.

A jogszabály azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozik, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam.

A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket.