A brit Gépészmérnöki Intézet kutatóinak állítása szerint a geomérnöki tudományok nélkül lehetetlen elkerülni a veszélyes mértékű éghajlatváltozást. A beszámoló részét képezi egy százéves terv arra, hogyan lehetne "szénmentesíteni" a világgazdaságot.

A jelentés első szerzője, Tim Fox arról beszélt a BBC brit közszolgálati médiumnak (http://bbc.co.uk), hogy a most javasolt megoldásokkal csak időt nyer a Föld, hosszú távon elkerülhetetlen a kibocsátás csökkentése. Számos klímakutató egyetért abban, hogy már csak pár évtizede van a világnak, hogy csökkentse a kibocsátásokat, mielőtt annyi szén-dioxid lesz a légkörben, amennyi drasztikusan megemeli az átlaghőmérsékletet.

A Föld jövőjét tervezők két irányzat hívei - tájékoztatott Nem Vaughan, a Kelet-angliai Egyetem kutatója. Az első úgy próbálja meg hűteni a bolygót, hogy visszatükrözi a napfény egy részét - ez azonban csak elfedi a problémát. A másik a szén-dioxidot eltávolításával és tárolásával gyógyítaná a légkört.

A három "nyertes" megoldás több száz közül került ki. Fox szerint a mesterséges fák prototípusainak megalkotása már megkezdődött: kinézetük, automatizálásuk és alkotóelemeik már közel állnak a véglegeshez. Ez azt jelenti, hogy viszonylag rövid időn tömegesen gyárthatók és bevethetők lesznek.

A fák működési elvének lényege, hogy filter segítségével kötnék meg a levegő szén-dioxidját, ezt követően a gáz a filterről eltávolítható, tárolható - bár ez utóbbi részletei még kidolgozásra várnak. A fa prototípusának mérete nagyjából megegyezik egy hajókonténerével, és több ezerszer annyi szén-dioxidot lesz képes kivonni a levegőből, mint egy ugyanakkora élő fa.

További megoldások egyike az épületekre elhelyezett "algaalapú foto-bioreaktor". Ezek az átlátszó tartályok algákat tartalmaznának, amelyek fotoszintézissel vonnák el a levegőből a szén-dioxidot.

A harmadik opció a bejövő napsugárzást tükrözné vissza az űrbe. Ehhez az épületeknek fényvisszaverő tetőket terveznének.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy mindhárom megoldás igényel még további kutatást, továbbá tízmillió fontot a brit kormány zsebéből, hogy felmérhessék a hatékonyságot, kockázatokat és költségeket.