Tanév- és kampánykezdés, üzengetéssel
Mi történik, ha a tanévkezdés kampánystarttal párosul? Bazi nagy oktatáspolitikai üzengetés, ígérgetéssel és számháborúval bolondítva. Lássuk, ki mire csengetne az oktatásban, mikor lassanként becsengetnek.
2009. augusztus 29. szombat 18:58 - Nagy András
Az ígéretdömping a csütörtöki Magyar Hírlap hasábjain kezdődött. Pokorni Zoltán, a Fidesz egykori oktatási- és kultuszminisztere, aki most a főváros XII. kerületének polgármesteri székében vigasztalódik, a Széles-újság munkatársának kérdésére válaszolva bejelentette, hogy a kormányváltás után nyugalmat hoznak az oktatási életbe, szemben az elmúlt hét évvel, amikor százhatvankétszer változott az oktatási törvény.
Kicsit csodálkozik az ember, hogy e keménykötésű mondatból miként maradhatott ki a kimaradhatatlan, vagyis a „reménytelenség kormánya” minőségjelzős szerkezet. Majd arra gondol, talán azért, mert a 162-ből egyért – jelesül az általános tandíjkötelezettség eltöröléséért – nem a kormány, hanem a Fidesz a felelős. (Apropó iskolapénz. Az Erős Magyarország című Fidesz-bibliában a mai napig szerepel a tandíjkötelezettség eltörlésének ígérete...)
Ám az igazi tananyag csak most következik. Pokorni úr nyolc-tíz esztendőnként pihenőévet adna a pedagógusoknak, már persze, ha a leendő Fidesz-kabinetben őrá bíznák oktatási tárcát. (Ami felől senkinek ne legyen kétsége. Előbb veszti el a Fidesz a választásokat, minthogy a polgármester úr ne költözzön le a hegyvidékről a belvárosba.)
Hogy mi a realitása ennek az ígéretnek krónikus pedagógushiánnyal küszködő országunkban, azt e helyütt ne firtassuk. Váljon egészségére a Fidesznek az a kétszázezernyi pedagógusszavazat, amit ezzel mondattal vágott zsebre. Pokorni Zoltán a Hírlapnak azt is elmondta, a 2010-es visszatérés után örömest foglalkozna ismét a pedagóguspálya presztízsének helyreállításával.
Merthogy ilyesmire nyilván csak az Orbán-kormány ideje történtek kísérletek, sőt. Akkortájt rendben is mentek az pedagógusok dolgai, de a mögöttünk hagyott hét szűk esztendőben még annál is rosszabbra fordult a helyzetük, mint a polgári kormány előtt volt. Hogy a Medgyessy-kormányzat (Fidesz által is támogatott) száz napos programjának keretében ötven százalékkal megemelték a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és más közalkalmazottak fizetését, bizonyára mellékes.
A Pokorni-féle tanmese csütörtök délelőtt Kecskeméten folytatódott, ahol kiderült, hogy Hiller István tárcavezető dilettantizmusának köszönhetően évente 20-23 milliárd forinttal csökkentek az oktatás állami normatívái, ami a szociálliberális kormány 2002 óta tartó regnálására vetítve mintegy 120 milliárdos mínuszt jelent.
Az, hogy a hajdani oktatási miniszter honnan merítette a szóban forgó adatokat, nem derült ki. Ugyanakkor tény, hogy az oktatási tárca Arató Gergely államtitkár által jegyzett csütörtök délutáni közleménye egyetlen szóval sem cáfolja a 120 milliárdos forráscsökkenésről szóló ellenzéki nyilatkozatot. Mindössze annyi olvasható, hogy a Fidesz össze-vissza beszél az oktatás finanszírozásáról, ezért nem tudni, honnan teremtené elő azt a 120 milliárdot, amit kormányra kerülése esetén pluszforrásként tenne a rendszerbe.
„Volt a Fidesznek kormányzása alatt négy éve arra, hogy rendbe tegye az oktatás ügyét, amikor lényegében semmi sem történt sem a közoktatás finanszírozásában, sem a pedagógusbérekben, sem pedig a közoktatás szakmai fejlesztésében” – tüzelt csípőből az államtitkár.
Nem reagál Pokorni úr állítására az a szintén csütörtök délutáni OKM-sajtóközlemény sem, amely arról számol be, hogy az idei tanévben is folytatódik az Új Tudás Program, melynek keretében – mit ad isten! – 130-140 milliárd forint többlet kerül a közoktatásba, nagyrészt az unió jóvoltából.
A számháború tehát elkezdődött, az ígéretek is jönnek, mint iskolából a gyerekek. S noha még el sem kezdődött a 2009/2010-es tanév, az üzenőfüzet máris betelni látszik.