A kgfb-nél az aktív kárrendezés azt jelenti, hogy nem a károkozó biztosítójánál kell a károsultnak elintéznie azt, hogy eredeti állapotába kerüljön a kocsija, hanem a saját biztosítója veszi kézbe az ügyet. Azután majd a saját biztosító számol el a károkozó biztosítójával. A nagyobb biztosítók pártolják ezt a megoldást, hiszen ha jogszabály írná elő, akkor az autók üzembentartói nem a legolcsóbb biztosítást keresnék, hanem azt, amelyik a leggyorsabban és a legkorrektebben intézi el a kárukat.

A kisebb biztosítók viszont - a plusz-költség miatt - tiltakoznak ez ellen.

Az utóbbi években a biztosítók évi 130 milliárd forint körüli díjbevételhez jutottak a kgfb-ből, a kárkifizetés pedig 90 milliárd forint körül ingadozik a MABISZ adatai alapján. Az egy kárra jutó összeg pedig 450-470 ezer forint a PSZÁF statisztája szerint.

A nagyobb autós biztosítók - Allianz, Generali, Uniqa - évek óta aktív kárrendezést folytatnak egymás között, és több biztosító kifizeti a kgfb-s ügyfelének más által okozott kárt, ha annak casco biztosítása is van nála. Ez utóbbi miatt követel most - nem pontos adatok szerint százmilliárdos összeget - a MÁV Biztosító Egyesület felszámolása során több biztosító. A casco alapján kifizetett kgfb kárt ugyanis nem tudták a MÁV Egyesület csődje előtt behajtani azon.

Sok javító műhely - és nem csak a márkakereskedőkhöz kötődők - vállalják, hogy a náluk hagyott törött kocsi kárát felvetetik a károkozó biztosítójával, majd javítva adják át a járművet a tulajdonosnak, és maguk számolnak el a biztosítóval. Mindig van azonban a piacon néhány "fizetni nem szerető" biztosító, így ha annak ügyfele okozta a kárt, akkor annak az intézését nem vállalják a műhelyek.