A jövő évi költségvetésben több százmilliárddal csökkentik az állami kiadásokat. Az eddig ismertté vált információk szerint a közösségi közlekedéstől 40 milliárdot, az önkormányzatoktól 120 milliárdot (ami voltaképpen „nettó” 85-90 milliárdot jelent) vonnak el. A teljes elvonást egyesek 1000 milliárdra becsülik.

Ön szerint mennyire reális a sajtóban eddig megjelent 1000 milliárd forintos kiadáscsökkentés?

Először is azt kellene tisztáznunk, hogy mihez képest értjük ezt a kiadáscsökkentést. Általában az a kormányzati (pontosabban a pénzügyminisztériumi) gyakorlat, hogy mindig az előző évi jóváhagyott költségvetési törvényhez viszonyítva mutatják be a következő évi számokat. Az idei év azonban egy rendkívüli év volt. Idén – a mi becsléseink szerint – ténylegesen körülbelül 650 milliárdos kiadáscsökkentés zajlott le a törvényi számokhoz képest.

De az is lehet, hogy egy harmadik eset forog fenn. Mégpedig az, hogy a konvergencia-programban lévő 2010-es számításhoz mérik ezt a csökkentést.

Ezzel az 1000 milliárdos sajtóinformációval tehát az a szakmai probléma, hogy nincs meghatározva, hogy mihez képest fog kevesebbet költeni az állam. Véleményem szerint az idei évhez (tehát a tényleges számokhoz) viszonyítva biztos, hogy nem lesz 1000 milliárdos a megtakarítás mértéke.

Akkor mégis mekkora lehet az elvonás tényleges mértéke?

Az eddig említett szférákat – tehát az önkormányzatokat, a közösségi közlekedést és az állami intézményeket – tekintve úgy gondolom, hogy 300-350 milliárdos megtakarítás a reális, úgy, hogy valamennyire nőnie kellene a bevételeknek is.

Eddig elég kevés konkrétumot tudunk a kiadás-csökkentésről. Ezek egyike a 120 milliárdos önkormányzati elvonás. Ez mennyire reális?

Az önkormányzatokat érintő megtakarításhoz mindenképpen hozzá kell azt tenni, hogy itt van egy természetes csökkenés, mert a TB-járulék mérséklődése végbemegy. Ez már önmagában is komoly megtakarítást okoz az önkormányzatoknak (és az összes költségvetési intézménynek). Ezen kívül feladatszűkítést is végrehajtanának. A tényleges szám tehát 80 milliárd forint körül lehet.

Ez pedig elsősorban a beruházások elhalasztását jelenti. (Azokét, amelyek nem uniós forrásokból valósulnának meg.) Ez a nagyságrend nem tűnik akkorának, hogy az önkormányzatok közvetlen működését nagymértékben befolyásolnák – persze, mindezt majd a részletek alapján kell megítélni.

A közösségi közlekedésben 40 milliárdos megtakarítást szeretnének elérni. Erről mi a véleménye?

Anélkül, hogy tudnánk a részleteket, annyit mindenképpen le kell szögeznünk: már régóta esedékes lenne a közösségi közlekedés racionalizálása. Itt nem az a kérdés elsősorban, hogy mennyit spórolunk meg, hanem az, hogy hajlandó-e végre a kormány intézkedéseket hozni az átalakítás, a racionalizálás és a különböző közlekedési ágak összehangolása területén. Itt tehát elsősorban nem a megtakarítás, hanem a változás ténye a fontos.

Az állami intézményrendszeren várhatóan újabb súlyos tízmilliárdokat spórolna a kormány. Ez – tekintve, hogy ebben az évben több „zárolás” is volt már ezekben az intézményekben – megvalósítható?

A költségvetési intézményrendszereken elérhető megtakarítás kétségkívül okozhat zavarokat. Persze ezt is csak akkor látjuk majd, ha a részletek bizonyossá válnak. A költségvetési fejezetek azonban mindig (ahogy eddig is sokszor tették) megkezdhetik a maradványokkal való „játszadozást”, azaz át lehet tologatni a következő évre bizonyos kiadásokat – ahogy azt az elmúlt évtizedben számtalanszor megtették. Látszólag tehát rengeteg milliárdot meg lehet takarítani, azonban a valós számokat voltaképpen sohasem lehet megállapítani (bizonyos nagyságrenden belül).

Ön szerint szükséges volna más területekről is az elvonás?

Én úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések elegendőek lehetnek jövőre. Ebben a nemzetközi környezetben az ország jelenlegi állapotát tekintve ezek az intézkedések jók, a továbbiakban –hosszútávon – már inkább a régóta esedékes reformokat kellene végrehajtani.

Ahhoz, hogy a jövő évre célul kitűzött 3,8 százalékos hiánycélt tartani tudja az ország, mekkora lenne az „ideális megtakarítás” mértéke?

Valószínűleg, ha ezeket a vágásokat megcsinálják, amiket idáig bejelentettek, akkor ezeknek nagyságrendileg elég kell, hogy legyenek a hiánycél tartásához. Körülbelül 300-350 milliárd forint megtakarítással tehát tartható a cél.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a most (és a későbbiekben is) kommunikált nagyságrendet fenntartásokkal kell kezelnünk, mert a megtakarítások jelentős része látszólagos megtakarítás (pl. a TB-járulék csökkentése, a 13. havi bér elvétele miatt).