a cigánytelepek felszámolása miatt zúgolódnak

A levél szerint a 2006-ban végrehajtott telepfelszámolás során kiutalt egyik ház tavaly év vége óta üresen, kifosztva áll, más pedig azóta nem költözhetett be. Zalaszentjakabon ugyanakkor most indulna hasonló program, de a levélírók szerint a községben nincs romatelep, az önkormányzat és a helyben lakók nem is kérnek a pályázatból, a program pedig csak "ügyeskedés". A júliusban született levélben az áll: a romatelep-felszámolási program ezzel "a megvalósulási és kiválasztási rendszerrel kudarc és esélyegyenlőtlenség a magyarországi romákra nézve".

A kilenc ember által aláírt levélről Kiss-Tóth László, Galambok polgármestere csak szóban értesült. Az MTI-nek csupán annyit mondott: nem gondolta volna, hogy ennyi feszültséggel jár majd a program.

A településen három évvel ezelőtt számolták fel a romatelepeket, akkor hat család jutott új építésű otthonhoz a faluban. Tavaly májusban az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagjai ismerkedtek meg Galambokon az akkor már másfél éve végrehajtott felszámolás tapasztalataival. A polgármester akkor azt mondta: a hat család tagjai lakásaik után rendszeresen fizetik a mérettől függő havi 5-10 ezer forintos bérleti díjat, és látható, hogy a lakásokon belüli körülmények is rendezettek.

A program során 64,7 millió forintból épült meg a hat család, összesen 24 ember otthona, további 15 millió forintot szociális integrációt segítő programokra költöttek, hárommillió forintot pedig szociális munkások közreműködésével beilleszkedést segítő programokra - mondta a polgármester. Nem akarta eltitkolni gondjaikat sem, hogy amikor van munkalehetőség, azt nem mindenki fogadja el, de összességében jól sikerültnek értékelte a romák beilleszkedését segítő programot.

Az MTI tudósítója a helyszínen úgy tapasztalta, valóban van olyan ház, amely teljesen elhagyott, kikötötték a villanyvezetéket, elhanyagolt az udvar, a ház pedig tárva-nyitva. Egy másik utcában szintén kikapcsolták a villanyt az egyik otthonnál, környezete pedig ugyancsak elhanyagolt.

Mihálylovics Béla, a térségben zajló telepfelszámolások mentora az MTI-nek azt mondta: sejthető volt már a beköltözéskor, hogy Galambokon az egyik ház lakójával gondok lesznek, de a teljes telepfelszámolást csak úgy lehetett végrehajtani, ha mindenki új otthont kap. Az említett lakáshoz jutó tulajdonos egy mentálisan és fizikailag fogyatékos fiatalember, aki akkor még testvérével élt, de magára maradt. Önálló életvitelre nem képes, eltartani nem tudja magát, a házat ő is elhagyta, ezt kihasználva pedig ismeretlen betörtek hozzá, és elvitték a mozdítható felszerelési tárgyakat.

A cigányokat segítő mentor szerint a hat ház tulajdonosai közül még egy családnál vannak gondok, ők elmaradtak a közüzemi díjak és a lakbér kifizetésével. Mások viszont rendben tartják a három éve kapott otthonaikat, van, ahol kiskertet is művelnek. A lakók közül többeknek jelenleg az Út a munkába program keretében, korábban pedig közhasznú vagy közcélú foglalkoztatásban tudtak munkalehetőséget is biztosítani.

Mihálylovics Béla úgy gondolja, hogy a levél mögött leginkább ellenérdekek állnak, ugyanis tud olyan családról, amelynek tagjai azért írták alá a levelet, hogy megszerezhessék az üressé vált lakást. Az önkormányzat a javaslatára el is fogadta, hogy pályáztassák meg az üres lakást, amelybe a leginkább rászoruló család költözhet be úgy, hogy felújítják azt, ennek fejében pedig egy időre mentesülnek a lakbérfizetés alól.

A zalaszentjakabi felszámolásokról azt mondta, hogy ott nem építkezéssel, hanem vásárlással próbálnak segíteni tucatnyi családon, akiknek ezáltal megoldódhat a lakhatási problémájuk. A telep-felszámolásokat pedig egyáltalán nem tartja feleslegesnek, sőt - mint mondta - szerinte további forrásokra lenne szükség, hogy emberi körülmények közé kerülhessenek a ma még cigánytelepeken élők.