Meghallgatták az MTV elnökaspiránsait

Többen közülük arra számítanak, hogy megismétlődik a már kétszer alkalmazott forma: a szocialista és szabad demokrata delegáltak Székely Ferenc, a Fidesz és a KDNP jelölésével bekerültek Havasi János jelölésére voksolnak. Utóbbi így öt, az előbbi kilenc szavazatot tudhatna magáénak - csakhogy a jelöltté váláshoz szükséges kétharmados támogatáshoz tíz szavazat kell.

Ezt Székely Ferenc az MDF-jelölésre bekerült tagtól kaphatná meg - aki azonban korábban nem állt mellé. Másfél hónap híján két éve próbálják betölteni az MTV elnöki posztját; Rudi Zoltán - az első olyan elnök, akinek sikerült kitöltenie négyéves mandátumát - tavaly március elején távozott a tisztségből, miután a kuratóriumi elnökség nem kezdeményezte, hogy pályázat nélkül újrázhasson a vezető.

(A médiatörvény erre egyetlen alkalommal ad lehetőséget.) A tavaly év elején tartott első pályázaton hárman indultak; Rudi mellett Hammer Ferenc médiakutató és a korábban az MTV-nél is vezető posztokat betöltő Szabó Stein Imre állt sorompóba, de a február 12-i jelöléskor csak az (akkor még hivatalban lévő) elnök kapott voksot. Mint utóbb közölték, az SZDSZ által delegált két kuratóriumi elnökségi tag ezzel azt ismerte el, hogy "sok vonatkozásban elismerésre méltó" volt vezetői teljesítménye.

Másodszorra tizenhárman vették fel a pályázati csomagot, de csak hatan adták be elképzeléseiket; ekkor csatlakozott a mezőnyhöz Székely Ferenc, valamint a határon túli műsorok szerkesztőségét vezető Havasi János. A május 23-i döntéshozatalkor a jelöltállításig sem jutott el a kuratóriumi elnökség, mivel az MSZP és az SZDSZ delegáltjai kifogásolták, hogy a Fidesz és a KDNP jelölésével a testületbe került társaik jelezték: Havasit támogatják. Az egy héttel későbbi újrázáskor Székely a szükségesnél eggyel kevesebb, azaz kilenc, Havasi négy voksot kapott a koalíciós szakítás, a kormánypárti-ellenzéki arány felborulása miatt négy MSZP-delegálttal 14 fősre növelt testületben.

Ezt követően volt a legnépesebb az érdeklődők mezőnye: tizenheten vették fel a pályázati csomagot, és három kivétellel mind be is adták elképzeléseiket. Az október 10-i "döntő" ismét Székely-Havasi viadalt hozott: előbbi hét, utóbbi öt voksot kapott, ketten pedig Baló György televíziós személyiséget támogatták. Az idén januárban zárult újabb pályázaton 16 érdeklődő közül - eddigi rekordként - tizenöten szálltak harcba a posztért, de a jelöltté váláshoz szükséges minimális voksszám megszerzése után a médiában nem, nagy nemzetközi cégek menedzsereként azonban hosszabb ideig tevékenykedő Sztaricskai Tamás a 21 civil delegálttal kiegészített nagykuratórium előtt bukott el.

Nem kapta meg a poszt elnyeréséhez szükséges kétharmados szótöbbséget: akkor 18, a március 11-én, hasonló előzmények után, kilenc másik érvényes pályázó előtt megszerzett jelöléssel már csak 17 támogató voksot kapott. Az elnöktelenséget már a Fővárosi Bíróság is kifogásolta: tavaly novemberben felszólította a közalapítvány kuratóriumát, hogy harminc napon belül állítsa helyre a közmédium törvényes működését. Az eljárást a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte, arra hivatkozva: a Magyar Televízió Zrt. vezető tisztségviselőjének megbízatása 2008. március 4-én lejárt, a kuratórium pedig a médiatörvényben foglalt kötelességét megszegve a mai napig nem választott új elnököt, "így a társaságnak jelenleg nincs vezető tisztségviselője".

A bíróság felhívta a cég figyelmét arra: ha a megadott határidőig nem tesz eleget a végzésben foglaltaknak, akkor - újabb eljárásban - mind a céget, mind annak vezető tisztségviselőjét maximum tízmillió forintos bírsággal sújthatja, "és ha a törvényes működés nem áll helyre, a céget megszűntnek nyilváníthatja". "Nem tehetünk mást, kötelesek vagyunk megfellebbezni" - mondta akkor a döntésről Czeglédi László kuratóriumi elnök, aki szerint a bíróság olyan ügyben lépett, amiben - az elnökválasztási procedúrát egyébként aprólékosan szabályozó médiatörvény szerint - nincsen hatásköre.