Chilében folytatódk a „boszorkány üldözés”. Szeptember elsején az ország vezetősége elfogatási parancsot adott ki 129 ember ellen, akik a diktatúra során, Augusto Pinochetet szolgálták, valamint résztvettek az 1975-ös hadműveletben, ami során a rezsim ellenzői közül 119 embert végeztek ki.

A mostani letartóztatás-sorozatra nem volt példa a diktátor uralma óta. Ily módon, a mostani szocialista Chile vezetése egyfajta bosszút áll rájtuk a Pinochet alatt elkövetett bűneikért, valamint a baloldali mozgalom tagjainak üldözéséért .

A vádlottak a kormány szerint mindannyian bűnösök az akkoriban elkövetett gyilkosságokban és egyéb erőszakos tettekben, helyiek eltűnésében, jogtalan bebörtönzésekben, és kommunisták megfigyelésében, akik nem illettek bele a rezsim elképzelésébe.

Ki is volt Augusto Pinochet?

Salvador Allente marxista elnököt 1970-ben választották meg. Ezt az USA és a CIA - Nixon parancsára, aki attól félt, hogy Chile lesz a második Kuba - sem tudta megakadályozni. 1973. szeptember 13-án az elnöki palotát brit Hawker Hunter vadászgépekkel „lázadók” támadták meg, így Pinochet "kénytelen volt" katonai államtanács alakítását bejelenteni.

Allende a palotában maradt, és megadás helyett inkább öngyilkosságot követett el. Mivel a hadsereg legrégebbi alakulatainak élén Pinochet ált, így őt nevezték ki a győzedelmes katonai junta kormányzótanácsa élére.

Brutális megtorlás

Az erőszak és vérfürdő a puccs után is folytatódott és a Pinochet-adminisztráció egyik fő eszköze lett. Miután hatalomra került, Pinochet kemény kézzel kormányzott, elsőként a baloldali ellenzéket zúzta szét: az első pár napban több mint 5000 embert öltek meg, illetve a következő három év során 130 000 embert tartóztattak le.

Akik bármilyen módon is felemelték a szavukat Pinochet ellen, hamarosan "eltűntek". Még ma sem lehet tudni, hogy a 17 évi uralom alatt hány embert öltek meg a kormányzati és katonai erők, de a Retting Bizottság korábbi vizsgálata szerint a puccs kivételével 2095 embert gyilkoltak meg és 1102 további ember „tűnt el”.

Vissza a jelenhez

Az egyik vádlott Miguel Krasnoff orosz emigráns- Pinochet rezsimben dandártábornok volt- aki a híres Krasznov atamán fia.   A bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, aminek kapcsán Krasnoff az alábbiakat mondta:

” Minket mindnyájunkat- az 1973-as forradalom résztvevőit-megaláztak, megsértettek, lealacsonyítottak, és el kell viselnünk az elnyomást, pedig mi csak megmentettük az országot a marxista pestistől. A mai marxista utódok hazugsággal, ravaszsággal és intrikákkal meghamisították a történelmi tényeket, és a forradalmat katonai lázadásnak állítják be."

"A vádaktól függetlenül, friss és életvidám vagyok, valamint szilárdan őrzöm hitemet az Úrban. Nem fogok behódolni egy aljas személynek sem, azok közül akik megerőszakolták Chilét! Katona vagyok és kozák, élénken élnek bennem a kozák tradiciók és vértanú felmenőim emléke is. Hadd tudja meg mindenki, hogy kozák vagyok, és büszke vagyok a tetteimre, amiket a chilei egyenruhámban vittem véghez."

Tettei teljes jogosságában hitt Pinochet is, aki élete végéig mondogatta: "Angyalként fogok felszállni a mennybe”.

Nyomozásával és revansával a chilei szocialista kormány egyátlán nem hoz megnyugvást és békét az állampolgárai szívbe. És ki tudja nem lesz e a bosszúnak megtorlása, ha esetleg ismét a jobb oldal kerül hatalomra.