Nagy Sándor hazánk egyik legismertebb és legelismertebb sportpszichológusa, aki 1997-óta foglalkozik sportolók profi szintű mentális felkészítésével. Mi a konkrét feladata futball válogatottunk mellett?

Ez egy nagyon összetett feladat. Soha nem egyszerű, amikor egy pszichológus egy egész csapattal dolgozik együtt. A magyar válogatottnál lényegében én is a stáb tagja vagyok, félúton valahol az orvosi- és az edzői team között. A feladatom a csapat felkészülését a mentális oldalról segíteni. Ez azért fontos, mert a teljesítményekben a mentális tényezők is nagyon fontos szerepet játszanak.

Mit jelent mentálisan felkészíteni egy csapatot, jelen esetben hazánk labdarúgó válogatottját?

A válogatottnál már egy bejáratott munkamódszer szerint dolgozunk. Már második éve dolgozom a válogatottal, s ilyenkor, amikor összegyűlik a keret én is a csapattal lakom, s lényegében rendelkezésükre állok a nap huszonnégy órájában. Mivel ismernek már a válogatottnál, már könnyedén tudunk előre betervezett csoportos- és egyéni foglalkozásokat tartani.

Hogyan kell ezeket elképzelni?

Csoportos beszélgetésekről van szó, illetve közvetlenül a meccsekre felkészítő foglalkozásokról. Meg persze szinte mindenkivel megkezdtünk már külön személyre szabott, egyéni foglalkozásokat is.

De ezek csak az összetartás ideje alatt működnek…

Igen, a válogatott helyzete mindig speciális, ugyanis a játékosok zöme külföldön játszik, így személyesen csak ritkábban tudunk találkozni. A kapcsolatot azonban így is tartom velük, a külföldi klubjaiknál töltött időszakok alatt is megkereshetnek.

Hogyan állnak a játékosok a különböző foglalkozásokhoz? Van, aki önmagától kopogtat be a pszichológusi „rendelőbe”?

A játékosok is különbözőek, nem mindegyikük igényli ugyanolyan fokon, hogy foglalkozzam vele. Van, aki ösztönösen sokkal jobban kezeli a mentális problémákat, de olyan is akadt, akinek meg kellett ezt tanítani.

Ezek szerint nem feltétlenül elég az, hogy a kluboknál foglalkoznak a pszichológusok a focistákkal?

Szinte mindegyik klubnál találunk pszichológust az orvosi stábban, csakhogy a munka anyanyelvi szinten működik csak igazán, ezért előfordulhat, hogy nem mindenki tud külföldi egyesületénél segítséget kérni.

Azok alapján, amit mond, egyfajta bizalmi szerepről is szól a munkája.

Elég régóta dolgozom már a válogatottnál ahhoz, hogy a játékosok tudhatják: bizonyos témákban, problémákkal nyugodtan megkereshetnek. Az elején valóban nehezebben ment, de most már mindenki számára könnyebbé vált. A legjobb persze az, amikor egy játékos önként keres meg egy problémával, azon felül persze, hogy én is felajánlom nekik a segítségemet.

Melyik a gyakoribb?

Ismerve a módszereimet, most már többen szoktak jönni, van, aki rendszeresen, van, aki kevésbé. Mindenki tudja, hogy az önkéntesség nagyon fontos, ahhoz is kell ugyanis egyfajta motiváció, hogy a segítséget elfogadják.