Jól beszélt Bajnai?

A KDNP úgy látja, hogy a kormányfő írása semmiféle jövőképet nem kínál a felvidéki magyarság számára; az MDF szerint az írás illeszkedik abba a magyar közszereplők által konszenzussal képviselt álláspontba, hogy az EU-értékekkel ellentétes államnyelvtörvényt vissza kell vonni. Az SZDSZ frakcióvezetője azt hangsúlyozta: mindkét fél akkor jár el helyesen, ha a szélsőségesekkel szemben zéró, a másik néppel és a saját kisebbségeivel szemben viszont teljes toleranciát hirdet.

Az MSZP szerint Bajnai Gordon miniszterelnök a magyar-szlovák viszonyról szóló cikke "békekereső, de határozott gesztus" - mondta Kocsi László, az MSZP-frakció külügyi munkacsoportjának vezetője kedden az MTI érdeklődésére.

A politikus szerint a kormányfő világosan és határozottan megnevezi a magyar-szlovák viszony legfontosabb problémáit, rámutatva arra, hogy az alapkérdés egy szuverén nemzet, illetve egy közjogilag státusz nélküli magyar közösség viszonya.

Hozzátette: ennek a viszonynak az alakulása nagyban függ attól, hogy a szlovák szélsőjobb kormányt alkotó erő.

Kocsi László azt mondta, a szlovák államnyelv-törvénnyel kapcsolatos konfliktusokat kell először feloldani, utána, pedig meg kell ragadni minden együttműködési lehetőséget.
Arra a kérdésre, hogy a csütörtöki magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón sikerül-e megoldani a problémákat, így a nyelvtörvény miatt kialakult konfliktust, Kocsi László közölte: vannak biztató jelek, például az, hogy nincsenek végrehajtási szankciók a jogszabályhoz, illetve az, Szlovákia minthogyha nyitott lenne arra, hogy az EBESZ közvetítsen.

Hangsúlyozta: a kormányfői találkozó ezt problémát még nem fogja tudni, a szlovák nyelvtörvény "európaizálása" terén hozhat talán eredményt.

A Fidesz szerint a cikkírásnál nagyobb szükség lenne egy erős magyar kormányra.
"A cikkírás jó dolog, de még jobb lenne, ha lenne egy erős magyar kormány, amely egy erős országot irányít, és amely következetesen kiáll a magyar érdekekért, és a Kárpát-medencei magyarság megvédéséért. A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányokat nem ez jellemezte" - tudatta közleményben Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke.

Bajnai Gordon írása semmiféle jövőképet nem kínál a felvidéki magyarság számára, csupán a múlt eseményei után kullog - mondta Rétvári Bence, kereszténydemokrata képviselő az MTI-nek.

Az ilyen mosolydiplomácia nem vezet eredményre, most már ennél sokkal határozottabb álláspontra és kiállásra van szükség a felvidéki magyarság érdekében - tolmácsolta az ottani magyar ifjúsági szervezetek véleményét is a KDNP-s politikus.

Rétvári Bence szerint nem túl biztató előjel a csütörtöki, szécsényi miniszterelnöki találkozó előtt, hogy érdemi válasz, szlovák politikus tollából nem született a cikkre.

Az MDF szerint a miniszterelnök megoldásokat kereső írása illeszkedik abba a magyar közszereplők által konszenzussal képviselt álláspontba, hogy szégyenletes, súlyosan diszkriminatív és az EU-értékekkel ellentétes államnyelvtörvényt vissza kell vonni.

Ezt kell keményen és következetesen képviselni a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon egyaránt. Addig is szükség van arra, hogy ötpárti megállapodás eredményeként törvényi felhatalmazással felálljon az MDF által kezdeményezett magyar nyelv alap, amely átvállalná a nyelvtörvény nyomán kirótt bírságokat - mondta Kerék-Bárczy Szabolcs az MDF szóvivője.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott: a szlovák-magyar szomszédi viszonyt terhelő problémák megoldása során továbbra is a józan ész és az európai normák figyelembe vétele szolgálhat megfelelő segítségül.

A politikus fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a szlovák és a magyar nacionalista szélsőségek megjelenése az utcán és a politikában nem pusztán bilaterális probléma. Úgy fogalmazott: "népeink közös áldozatai a szélsőségesek szellemi és fizikai agressziójának".

Kóka János szerint a vitatott nyelvtörvény nem lehet jó, mert kárt okoz a kisebbségnek, miközben nem gyarapszik általa a többség sem. Mint mondta, itt továbbra sem egy magyar-szlovák vitáról, hanem az Európai Unió legsúlyosabb emberi jogi jogsértéséről van szó. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy egy európai uniós tagország államfőjének eltanácsolása egy másik uniós országba való belépéstől pedig az uniót létrehívó alapelvekkel ellentétes. Ezek a viták azonban a felek szándékától függetlenül is tönkre tehetik a két, egymással ezer szálon szövetséges nép kapcsolatát - tette hozzá.

A két miniszterelnök - Kóka János véleménye szerint - akkor jár el helyesen, ha a jogsértések és a szélsőségesekkel szemben zéró, a másik néppel és a saját kisebbségeivel szemben viszont teljes toleranciát hirdet. A politikus azt mondta, hogy Bajnai Gordon erre az útra lépett, amikor Európa legjobb gyakorlatainak átültethetőségét kezdte keresni a béke és a jogos érdekek képviselete nevében.

Kóka János úgy látja, hogy a miniszterelnök által javasolt megoldások a nemzetközi gyakorlatban - egyebek között a hasonló természetű észak-európai nyelvi viták megoldásában már bizonyították működőképességüket.

Hétfőn a Sme és az Új Szó című szlovákiai lapokban megjelent írásban Bajnai Gordon a Magyarország és Szlovákia közötti jószomszédi viszony helyreállítását javasolta. Baráti jobbot nyújt a szlovák népnek azzal a szándékkal, hogy partnerként érvényesítsék a két ország közös érdekeit - írta.

A kormányfő felvetett olyan konkrét intézkedéseket, amelyek szerepelhetnek a közelgő szlovák-magyar miniszterelnöki találkozó napirendjén.