Székely: Készül a fixpénzes támogatás

Intézményenként előre meghirdetett fix összegű finanszírozásról lenne szó, "ami nem jelenti azt direkt módon", hogy többletpénz lesz - mondta a miniszter, megjegyezve: azt viszont mindenképpen jelenti, hogy nem kell kalkulálgatni; mikor, milyen esetekben, mennyi a bevétel.

Székely Tamás közölte: csak olyan megoldást tud elképzelni, amelyet valamilyen matematikai modell és adott időszak adatai alapján alakítanak ki. Elmondta: lehet a bázis alapja az idei év első kilenc hónapjának, avagy a 2008-as finanszírozási évnek a teljesítménye, de lehet a kifizetett pénzösszegek nagyságrendje is.

Szeptemberrel bezáróan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kifizeti a rendelkezésre álló összeg 80,3 százalékát. A pénzkivonás a járóbeteg-szakellátást nem érintette jelentősen, mert mindig elsődlegességet élvezett. A járóbeteg-szakellátás finanszírozási részesedése inkább a korábbi évek 10 százalékáról mostanra már 15 százalékra emelkedett.

Székely Tamás utalt arra is, hogy az elmúlt három hónapban 1,2 milliárd pontnyi "korrekciós jelentés" érkezett az intézményektől, ami a hátra lévő három hónapra számolva, havi 400 millió pontot jelent. Szerinte ilyen mérvű korrekciós igény "az életben nem volt még". "Azt a bizonyos pénzelvonást", amit a második félévre "pozícionált" az egészségügyi kormányzat, ilyen extrém teljesítmény-növekedés kísérte.

A miniszter rámutatott: az ország GDP-je 6,8 százalékkal csökken, ami kétezer milliárd forintos kiesést jelent, tehát a kiadásokat is "ehhez kell hozzárendezni". Ebből az egészségügy 30 milliárdot vállalt. Erre lehet azt mondani, hogy sok, s azt is, hogy kevés - vélekedett.

Varga Ferenc, a Kórházszövetség elnöke a konferencián azt hangsúlyozta, hogy minél előbb - lehetőleg már októbertől - be kell vezetni a fix finanszírozást. Ennek legalább egy előnye van, a kiszámíthatóság. Szerinte a fix (vagy bázis) finanszírozásnál a lényeges kérdés az, hogy mi és mennyi legyen a bázis.

Rácz Jenő, a Kórházszövetség leendő elnöke, egykori egészségügyi miniszter szerint "ki kell végre mondani", hogy "ebből a pénzből és a jövő éviből ezt a struktúrát működtetni nem lehet". Szerinte jövőre 50 milliárd forinttal lesz kevesebb az egészségügy bevételi oldala az ideinél, s akkor a kiadásokról - mint mondta - "még nem is beszéltünk".
A Kórházszövetség leendő elnöke szerint, ha többletpénz nem lesz, egy megoldás van; "hozzá kell nyúlni az ellátási csomaghoz", a struktúrához, s el kell fogadni, hogy "nem azon a színvonalon gyógyítunk, mint amit a szakma elvár".

Közlése szerint hamarosan a Magyar Tudományos Akadémián "prezentálják" az elmúlt 25 év egészségügyének és egészségiparának a dokumentációit. Ebből annyit idézett, hogy az egészségügy közfinanszírozására az éves GDP (nemzeti össztermék) 5 százalékát költjük, míg a teljes egészségipar a 8,3 százalékát termeli meg a GDP-nek. Megjegyezte azt is, hogy az egészségügy adó- és járulékbevételei évente 430 milliárd forintot tesznek ki.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, hogy a jövő évi költségvetéssel "elérjük a zsákutca végét". Legalább 60-70 milliárd forinttal többre lenne szüksége az egészségügynek. Még ez a többletpénz is csak arra lenne elég, hogy "a víz fölött maradjon a szánk", arra azonban már nem, hogy jövőképet mutasson a szakmában dolgozóknak, s hogy a betegek biztonságosan és időben jussanak megfelelő diagnosztikai és terápiás kezelési lehetőségekhez. Friss hírként említette meg a kamara elnöke, hogy az októberi munkaerő-börzére képviseletet kértek német munkaerő-toborzó irodák, ugyanis szerinte "nagy volumenben" akarnak magyar egészségügyi szakdolgozókat "kivinni".