4 év után vádat emelnek a DT Diamond Rt. ellen

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) 2004-ben több bejelentés érkezett arról, hogy a DT Diamond Rt. nagy "értéknövekedést" biztosító befektetésként gyémántot ajánlott megvételre, majd a szervezet feljelentése nyomán eljárás indult.

Hruska Csaba, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának vezetője elmondta: a cég 2003 és 2004 között drágakövek, alapvetően gyémántok kereskedelmével foglalkozott, és a társaság a befektetési piacon kiemelkedően magas, 20 százalék feletti éves hozamot ígért tőkeerős ügyfeleinek, akik szinte kizárólag befektetési, nem pedig gyémántvásárlási szándékkal kötöttek szerződést.

A mintegy két és félmilliárd forintos forgalmat bonyolító cég az adásvételi szerződéseken a valós érték háromszorosa, vagy még annál is nagyobb értéket szerepeltetett. Az ügylet megkötésekor nyomban egy másik szerződést is aláírtak arról, hogy gondoskodnak a drágakő egy-három éven belüli visszavásárlásáról és egy év után 21, két év után 50, 3 év után 88 százalékos hozamot fizetnek.

Hruska Csaba közlése szerint ez a szisztéma az első időszakban még működött. Az egyéves lejáratra a hozamot még kifizették, de mivel a cég egyéb gazdasági tevékenységeket nem végzett, és a kő magában arra alkalmatlan, hogy egy fiókba zárva hozamot produkáljon, az üzlet kezdett bedőlni.

A szakértők megállapítása szerint maga a gyémánt évente reálisan mindössze 3-5 százalék értéknövekedést hozhat, ezért a befektetők maguk próbálták értékesíteni a köveket, de csak a valós értékbecslésnél jöttek rá, hogy az eladási ár mindössze 20-30 százalékát éri az általuk megvásárolt és tulajdonolt, egyébként nem kellő tisztaságú és csiszolású gyémánt.

A csalási ügynek összesen 659 sértettje van. Megtévesztett, magas hozamra váró vevők 200 ezer és 69 millió forint közötti összegért vásároltak gyémántot, a meg nem térült kár meghaladja az 500 millió forintot.

A PSZÁF 2004. november 25-én megjelentetett határozatában megállapította: a DT Diamond Rt. üzletszerűen betétet gyűjtött, azaz pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytatott felügyeleti engedély nélkül, s azonnali hatállyal megtiltotta a tevékenység végzését, egyúttal feljelentést tett a társaság ellen. A DT Diamond Rt. beperelte a PSZÁF-ot, de a Fővárosi Bíróság 2005. november 7-én helybenhagyta a PSZÁF határozatát és szóbeli indoklásában kimondta: a DT Diamond Rt. olyan tevékenységet végzett, amelynek elemeit - az üzletszerűen végzett tevékenységet, illetve, hogy a társaság tulajdonosként rendelkezett az átvett pénzeszközökkel - a hitelintézeti törvény a betétgyűjtés fogalmához sorolja.

A gyémántkereskedő cég élén 2005-ben vezetőváltás történt, de az új igazgató tovább folytatta a megtévesztő tevékenységét. Az új vezető 180 embertől begyűjtötte a drágaköveket, de sem a kövekkel, sem azok árával nem számolt el, így mintegy 178 millió forinttal károsította meg a befektetőket.

A cég magyar állampolgárságú, külföldi kapcsolatokkal rendelkező korábbi vezérigazgatóját még 2004-ben kihallgatták, meggyanúsították, őrizetbe vették, de a rendőrséggel ellentétben az ügyészség nem kezdeményezte a pénzügyi visszaéléssel gyanúsított 53 éves vállalkozó előzetes letartóztatását.

A rendőrség az öt éven át tartó nyomozást vádemelési javaslattal zárta. A cég akkori vezetője ellen csalás, az új igazgató ellen sikkasztás miatt emeltet vádat a rendőrség. Mindkét gyanúsított szabadlábon védekezik.