Bírság járna az iskolai erőszakért

A törvényjavaslat szerint a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) meghatározhatók azok a közoktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az szmsz e rendelkezéseit hozzáférhetővé kellene tenni oly módon, hogy bárki megismerhesse őket.

A javasolt módosítás szerint az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet közoktatásra vonatkozó szabálysértési tényállásai kiegészülnének azzal, hogy az a szülő vagy gyám, aki a közoktatási intézmény területén botrányt okoz, 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

Az előterjesztő szocialisták szerint ez a javaslat alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson az iskolai erőszak elleni fellépéshez. A változtatásnak költségvetési kihatása nincs.
Pokorni Zoltán (Fidesz) nem látja sok értelmét, hogy a parlament elé kerüljön a módosítás. Az iskola nem egy közterület, hanem intézmény, az oda belépőkre szabályokat állapít meg már most is - mondta a korábbi oktatási miniszter.

A javaslat úgy tesz, mintha csinálnának valamit az iskolai erőszak kérdésében, de ez nem más, mint pótcselekvés. Azt az illúziót keltik, mintha a probléma kisebb lenne. A gond azonban mélységesen mély, a helyzet mérhetetlenül rossz - közölte, hozzátéve: a bírság ebben az esetben inkább a rossz megoldás.

Szabó Zoltán (MSZP) azzal érvelt, hogy kötelező magatartási formákat és azoktól való eltérést csak törvény írhat elő.

Frakciótársa, Tatai-Tóth András azt mondta, hogy jelenleg az intézményeknek nincs joga azt szabályozni, hogy az iskola területén tartózkodó szülő hogyan viselkedjen. Hozzátette: abban ő sem hisz, hogy jogszabályokkal pótolni lehet a normális pedagógiai, szakmai munkát, de a jogszabályoknak szolgálniuk kell ezt.

Almássy Kornél független képviselő azt kérdezte, hogy milyen eredményt várnak ettől a jogszabály-módosítástól. Szerinte azok az esetek, amelyek megtörténtek, az szmsz-től függetlenül is bekövetkeztek volna. Úgy látja: a probléma ennél súlyosabb, olyan társadalmi kérdésről van szó, amelyet egy ilyen törvényi szabályozás nem old meg.

Kormos Endre (MSZP) a szándékkal egyetértett, azzal, ahogyan meg akarják oldani a kérdést, csak részben. Azt mondta, úgy tűnhet első ránézésre, mintha kicsit áttolnák az iskolákra a feladatot. Szerinte az oktatási intézmények védelmére határozott törvényi szabályozás szükséges ugyan, de jobb lett volna, ha az oktatási és igazságügyi tárca megegyezik abban, hogy a szabálysértési törvénynél legyen a jogalap. Szerinte több módosító indítvány is szükséges lesz a javaslathoz.

Csillag Márta, az oktatási tárca főosztályvezetője a felvetésekre reagálva arról beszélt, hogy miniszteri rendelet szintjén ugyan szabályozott a kérdés, de ha van törvényi szabályozás, akkor arra szabálysértési szankció épülhet és a közoktatási intézmények mindegyikére vonatkozik.

A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a Szülőföld Alap tavalyi működéséről szóló beszámolót, és jelnyelvről szóló törvényjavaslatot.