Felvilágosító kampányba kezd a Fővárosi Közterület-felügyelet: arra a februárban elfogadott Fővárosi rendeletre akarják felhívni a Budapestiek figyelmét, amely kimondja, hogy a főváros tulajdonában és kezelésében lévő mintegy kéttucatnyi játszó-és sporttéren dohányzási tilalom van érvényben.

Az akció indulása alkalmából a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója és a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának elnöke sajtótájékoztatót tartott a XIII. kerületi Szent István Parkban kedden délelőtt.

Ezen a „Cigaretta csikk”- kampány, valamint az év elejétől érvényes 3/2009-es közgyűlési rendelet részleteiről esett szó. Danielisz Béla, a városrendészeti bizottság szocialista elnöke arról szólt, hogy bár a Főváros felel a rendelet betartatásáért és az esetleges szabálysértések szankcionálásáért, a figyelemfelhívó kampánnyal elsősorban informálni szeretnék a budapesti lakosságot.

Elmondása szerint az akció, – melynek keretében a főváros utcáit járó közterület-felügyelők személyesen fogják felhívni az emberek figyelmét a környezettudatos dohányzásra – néhány hónapig tart majd, és csupán a Fővárosi Önkormányzat által „uralt” játszó- és közterekre terjed ki. Danielisz szerint a kerületi tulajdonban lévő közterületek tisztaságáért a Főváros nem vállalhat felelősséget.

Szabó Mihály, a Közterület-felügyelet igazgatója rövid hozzászólásában arról beszélt, a fővárosiak körében is azt tapasztalja, hogy a februárban hozott rendelet széles támogatottságot élvez. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy senkit nem próbálnak leszoktatni a dohányzásról, de mindenkitől elvárják, hogy tiszteletben tartsa a többség egészséghez és tiszta környezethez való jogát.

Mint kiderült, a felügyelet konkrét feladata lesz, hogy felhívja a figyelmet a kulturált dohányzás szabályaira, a cigicsikkek eldobásából adódó környezeti terhelésre, az állandó és felesleges takarítás önkormányzati költségeire, valamint a rendeletszegés esetén alkalmazható szankciókra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szemetelő dohányosnak helyszíni bírságban, sőt, feljelentésben is része lehet. (Részletes infókat lásd keretben!)

A sajtótájékoztató után a HírExtra személyesen kereste meg Danielisz Bélát, hogy az akciót, illetve a főváros tisztaságát érintő kérdéseket tegyen fel neki:

- Szabad tudni, hogy mennyi pénzzel támogatja a Fővárosi Önkormányzat a cigicsikk ellenes akciót?

- Kereken kétmillió forinttal.

- Mennyi közterület-felügyelő lesz arra, hogy érvényt szerezzenek a jogszabálynak?

- Az Fővárosi Közterület-felügyelet ezt a kérdést úgy fogja megoldani, hogy az állandó járőrútvonalakba beépíti a játszó- és sporttereket. Így folyamatos lesz az ellenőrzés.

- A Fővárosi tulajdonú közterek mekkora részét képezik az összes budapesti köztérnek?

- Az már talán elhangzott, hogy ami minket, tehát a Fővárost érint, az mintegy kéttucatnyi sport- és játszótér. Nyilvánvaló, hogy a kerületek tulajdonában ennél sokkal több van. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy lassan már csak az EU szabványainak megfelelő játszótereket lehet üzemeltetni Magyarországon, s ezért a pénzszűkében lévő kerületek többsége inkább megszűnteti, mintsem felújítja tereit. Ezzel együtt is igaz, hogy körülbelül kétszer annyi kerületi kezelésű gyermek- és ifjúsági park van Budapesten, mint Fővárosi.

- Egyes kerületek évek óta próbálnak gátat szabni a közterület összemocskolásának, ám, ahány helyhatóság, annyi féle eszköz, és ahhoz társuló jogszabály. Eljuthatunk-e oda valaha, hogy egységes, „kerületek fölötti” rendelet szabályozza a közterület rendben tartását?

- Az a véleményem, hogy ha a magyar Parlamentnek egy cseppnyi józansága lenne, azonnal megszűntetné a kétszintű önkormányzati rendszert, Budapesten. Az elmúlt húsz év számos területen és esetben bizonyította, hogy rendkívül nehézkes, és pazarló szisztémáról van szó, amely sok forrást emészt fel. A nagypolitikának azt kellene eldöntenie, hogy erős fővárost akar huszonhárom elöljárósággal, vagy huszonhárom erős önkormányzatot központi főváros nélkül, vagy csak egy laza okmányirodával. Húsz év alatt mindenképpen meg kellett volna érnie annak a felismerésnek, hogy ahogy ma működünk, az nem jó.

- Az, hogy nemzetközi összehasonlításban is kimondottan szemetes a magyar főváros, elsősorban minek a hiányának tudható be? Több pénzre, több politikai akaratra, vagy több közakaratra lenne szükség?

- Több közmorálra. Régi meggyőződésem, hogy Budapesten pont annyi szemét van, amennyit az itt élők eldobálnak. Az embereknek kéne a köztulajdonra is ugyanúgy tekinteni, mint a sajátjukra, mert ha az otthoni magatartásformát a közterületeken is gyakorolnák, nyilván nem lenne ennyire szemetes ez a város. A pénz és a szabályozás ebből a szempontból másodlagos. Bármennyi forrást és jogszabályt teremthetünk a tisztaság érdekében, ha az itt élők nem érzik magukénak az ügyet.

- A mostani kampány segítheti „az ügy” felkarolását?

- Marcus Aurelius császár azt mondta, hogy az emberek egymásért születtek, vagy tanítsd vagy tűrd őket. Mi eddig tűrtük, de most azt választottuk, hogy megpróbáljuk tanítani őket. A rendeletek csak arra jók, hogy szankcionálják azokat, akik tudatosan megszegik a szabályokat. Mi reméljük, hogy ha felhívjuk rá a figyelmet, hogy mi a helyes és mi a helytelen, akkor a többség az előbbit fogja választani.