Mikor ön volt az oktatási miniszter két év alatt 62 százalékkal nőtt meg az Országos Kutatási Alapprogramok támogatása, azóta ez jócskán visszaesett. A következő kormánynál ki tudja járni, hogy újra több legyen?

Ez attól függ, hogy le tudunk-e olyan programokat tenni az asztalra, amit a következő kormány támogatni tud. Ha meggyőzzük a következő miniszterelnököt arról, hogy a kutatási programokra áldozott pénz jól hasznosul, akkor lesz egy jelentős növekedés. Ha azonban nem lesznek ilyen programok, akkor a korábbi kapcsolataim kevesek lesznek ahhoz, hogy sikerüljön több közpénzt erre fordítani.

A következő kormányfőnek látnia kell, az ország érdeke azt kívánja, hogy a magyar kutatók itthon érjenek el sikereket; legyen Magyarországon olyan kutatási bázis, amire a világ számíthat, és az itt működő vállalatok erre a kutatási bázisra építhetnek. Persze minden technológiát nem tudunk itthon kifejleszteni, ezért van szükség olyan kutatókra, akik értik mi történik a világban, és az ott elért eredményeket azonnal fel tudják használni itthon.

A mostani költségvetés hogyan érinti az Akadémiát?

Ezt a költségvetést sokan bírálják, és valóban sokakra jelentős megszorítások várnak, de nekünk sikerült elérni, hogy az MTA ne kapjon kevesebbet. Ezt jelentős eredménynek tartom.

Mennyit kap és mennyiből gazdálkodik?

36,5 milliárdos állami támogatást kapunk, a saját bevételünk 12 milliárd. Így nagyjából 50 milliárdos a költségvetésünk.



Ön vallja, hogy a tudományban is szükség van sztárokra. Hogyan lehet ezt elérni?

Megindult a Lendület-program, amellyel fiatal kutatókat hozunk haza, vagy itthoniakat hozunk helyzetbe. A cél, hogy ők a közvélemény által is elismert kutatók lehessenek. Persze abban is van igazság, hogy az lesz sztár, akiből sztárt csinálnak, és ez nem mindig azt jelenti, hogy a legkiválóbb, legtehetségesebb ember válik azzá. Nekünk kell megteremtenünk azokat a körülményeket, amik segítségével olyan eredmények születhetnek, amire odafigyel a világ. A fiatalok számára biztosítsunk olyan feltételeket, hogy publikálhassanak a Nature-ben vagy a Science-ben, hogy komoly konferenciákon előadásokat tarthassanak.

Ha ez sikerül, akkor jön az Akadémia másik feladata, hogy ezeket a sikereket – a magyar kutatók „sztár-mivoltát” – megfelelően kommunikáljuk a legszélesebb nyilvánosság felé. Emellett azt is be kell tudjuk mutatni, hogy az új kutatási eredmények miben járulnak hozzá a jóléthez, miben javítják az életkörülményeket.

Konkrétan hogyan?

A Mindentudás Egyeteme nemsokára úja elindul. Emellett felhasználjuk az internet lehetőségeit is. Alapvető, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését. Ez persze nem könnyű feladat, hiszen ma ezt csak olyannal lehet elérni, ami meglepő. A tudomány kommunikációjának pedig ehhez kell alkalmazkodnia.