Nem volt érdemi döntés a devizahiteles próbaperben

Az MTI annak kapcsán kereste meg a bíróságot, hogy a Blikk csütörtökön arról számolt be: a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) semmisnek nyilvánította egy devizahitel-szerződés módosítását, sőt magát a szerződést is. Az FB hangsúlyozta: ez az információ nem felel meg a valóságnak, mivel a perben érdemi döntés nem született.

Az FB közlése szerint a tárgyaláson a felperes a bíró felhívására pontosította keresetét, és annak a megállapítását kérte, hogy a bankkal kötött hitelszerződés egyoldalú módosításra vonatkozó része semmis, mivel hiányzik a szerződésből a költségek előzetes becslése, továbbá a szerződés a jó erkölcsbe ütközik és tisztességtelen.

A PKKB eljáró bírája ezek alapján - és tekintettel arra, hogy a pertárgy értéke meghaladja az 5 millió forintot - még az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt megszüntette a pert és a keresetlevelet a hatáskörrel rendelkező Fővárosi Bírósághoz rendelte áttenni. A végzés nem jogerős - közölte a bíróság.

A devizahitel-szerződés módosítása miatt Czirmes György ügyvéd indította a próbapert, hogy a bankok ne terhelhessék rá egyoldalúan az ügyfelekre a megnövekedett törlesztőrészleteket. Az ügyvéd az MTI-nek elmondta: 2006 januárjában svájci frank alapú devizahitelt vett fel autóvásárláshoz a banktól, 6 millió forintot, s nehezményezi, hogy 2008 novemberétől az árfolyam hihetetlen mértékben megváltozott és azt az ő terhére számolták el.

Ez azt jelentette, hogy a szerződéskötéskor körülbelül 95 ezer forint tőketörlesztés emellé havonta körülbelül 20-25 ezer forint nyereséget fizetett a banknak, 2008 novembere után pedig ez felment 30-50 ezer forintra, ami tulajdonképpen két részből áll össze: egyrészt a kamatból, másrészt a devizaárfolyam különbözetéből - közölte.

Hozzátette: ez alapján a bankot a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál körülbelül 300 ezer forint értékű árfolyam-különbözetre perelte be, amely 5 millió forintos értékhatárig illetékes. A per jogalapja az volt, hogy a pénzintézeti törvény 213. szakasza alapján semmis a lakossági kölcsönszerződés, ha a bank a szerződéskötéskor nem becsüli meg a jövendőbeli árfolyam-emelkedés mértékét - magyarázta.

Mint mondta, az ő értelmezése szerint a pénzintézeti törvény alapján a szerződés csak abban a részben semmis, amelyet ő támadott, de ez nem érinti a szerződés egészének érvényességét. A szerdai tárgyaláson azonban a PKKB bírája értelmezte a törvénynek ezt a részét, és arra jutott, hogy ha a szerződés egy része semmis, akkor az egész szerződés is semmis - tette hozzá.

Megjegyezte: így tehát a 6 millió forintra kötött hitelszerződés egészét érinti a keresete, vagyis a per tárgya meghaladja a PKKB illetékességi határát jelentő 5 millió forintot, ezért a pert áttették az FB-re, ahol érdemben fogják tárgyalni. Az ügyvéd hozzátette: ő maga nem fog fellebbezni az áthelyezésről szóló végzés ellen, de véleménye szerint a bank igen. Mint mondta, ha az FB igazat ad neki, a szerződés feltételeit újra kell tárgyalni, így a bank az árfolyam-ingadozásból adódó különbséget már nem szedheti be tőle.

Utalt arra: ha egy érdekvédelmi szervezet azt felvállalná, akkor közérdekű pert lehetne indítani a legnagyobb bankokkal szemben. Ennek lényege, hogy az érdekvédő szervezet lenne a perben a felperes, és ha a bíróság a felperesnek adna igazat a szerződésmódosítás ügyében, akkor az a bank összes érintett ügyfelére kihatással lenne, függetlenül attól, hogy az ügyfél nem volt perben álló fél. Két társadalmi szervezet már jelezte is az ügyvédnek, hogy vállalná ezt a szerepet.