A Magyar Olajipari Múzeumot - akkori nevén Dunántúli Olajipari Múzeumot - 1969. szeptember 27-én nyitották meg Zalaegerszegen - mondta el Tóth János igazgató. Ebben az időszakban kezdett fellendülni az olajkutatás az alföldi területeken, ezért akkor még az volt a szándék, hogy az Alföldön is létesítenek egy hasonló múzeumot. Az idők során azonban kiderült, hogy egy kimerülőfélben lévő olajterület - Zala megye, Bázakerettye, Lovászi térsége - az ideális helyszín a Magyar Olajipari Múzeumnak.

Az olajipar történetét bemutató szabadtéri kiállítás Zalaegerszegen, közvetlenül a Göcseji Falumúzeum mellett kapott helyet. A skanzen létesítése akkor már folyamatban volt, a szétbontott parasztházakat az olajipar óriás gépeivel tudták bevinni a területre - idézte fel az igazgató.

Az országban, de szinte Európában is egyedülálló, hogy egy néprajzi és egy speciális, műszaki múzeum egymás szomszédságában található. A látogatók többféle kínálat közül választhatnak, így akár egy egész napot is eltölthetnek a múzeumokban.

A kiállított korabeli fotókon, dokumentumokon nyomon
követhető a múzeumalapítás, a negyven év története. Végig lehet kísérni, hogyan alakult ki a Zala folyó egykori árterületén, a vizenyős réten az örökzöld növényekkel beültetett park, hogyan létesítették a kisebb objektumokat, miként kerültek helyükre a gépmonstrumok. A történeti kiállításon emléket állítottak azoknak a szakembereknek is, akik az alapításkor és később a fejlesztésekben vállaltak munkát.

Ugyancsak szombaton nyílt meg az olajipari múzeumban a "70 éves a zalai 8 colos" című tárlat, amely arról emlékezik meg, hogy az 1930-as évek közepén - a magyar-amerikai olajtársaság időszakában - Bázakerettyén a megnövekedett a termelés miatt új kőolaj-távvezetéket építettek. A 8 colos vezetéket először Újudvartól a Balaton déli partján keresztül, a péti finomítóba vezető leágazásokkal a csepeli finomítóig építették ki.

A 8 colos - nyolcszor 25 milliméter, azaz 200 milliméter átmérőjű - vezetékből bemutattak egy darabot a kiállításon is. A 70 évvel ezelőtt készült vezeték egyébként ma is jó állapotban van, a hálózat döntő részét napjainkban is használják, csak kőolaj helyett gázt szállítanak a csöveken.