A kannabisz legalizálásából jutnának a kormányok bevételhez?
A liberális Kalifornia és a konzervatív Románia egyaránt fontolgatja a kannabisz legalizálását - mindketten extra bevételeket remélnek az intézkedéstől. Nálunk lehetséges lenne ugyanez?
2009. szeptember 27. vasárnap 09:05 - Pásztor Balázs
Lígalájz it?
A kannabisz történelme
A kannabisz az egyik legrégebben ismert pszichoaktív növény, őshazája minden bizonnyal Közép-Ázsia, ahol valószínűleg már 10 ezer évvel ezelőtt is termesztették. Termesztése bizonyosan folyt az ősi Kínában i. e. 4000 körül és Türkesztánban i. e. 3000 körül. Régóta használják gyógynövényként Indiában, Kínában, Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Afrikában. Az első, egyértelmű gyógyszerként való felhasználásra utaló jel egy füveskönyv, melyet mintegy 5 ezer évvel ezelőtt, az ősi Kínában, Chen Nung császár uralkodása alatt nyomtattak. (kendermag.hu)
A fű legalizálása mellett rengeteg érvet hoznak fel a fogyasztók és a liberálisok. Ezek egyik legerősebbje az, hogy bár Magyarországon tiltva van a kannabisz értékesítése és fogyasztása, az ország egyharmada kipróbálta már, és egy jelentős része jelenleg is fogyasztó - a világ legtöbb országában pedig hasonló a helyzet. Ráadásul a fogyasztónak nem kerül komolyabb energiába a beszerzése - ára jelenleg grammonként 2000-2500 forint - és a társadalmi megítélése sem károsabb mint a dohányzásnak. Sőt ennek egy legális változata is megjelent Spice néven.
Tehát a tiltásnak nincs komolyabb hatása - ráadásul egy nagyobb termesztőhely bezáratása, vagy szállítmány lefoglalása után is ugyanannyira könnyen kapott a fogyasztó anyagot. Ráadásul addiktológusok, pszichológusok, toxikológusok, jogászok, és rendőrök egy csoportjának egybehangzó véleménye szerint a törvények módosítása nincs mérhető hatással a drogfogyasztás elterjedtségére - ami ha bebizonyosodik, könnyen meddővé teheti az egész vitát.
Orvosi körökben megoszlik a vélemény hogy hosszútávon a fű vagy a cigaretta-e a károsabb. A legnagyobb olyan érv, amit kormányok is meghallanak mégis az, hogy ha már a tiltásnak nincs értelme, akkor legalizáljuk - mert így milliárdokat hozhat a konyhára. Természetesen ez a társadalom konzervatívabb tagjainak az ellenérzését is kiváltja a liberálisok és fogyasztók szimpatizálása mellett, így nem kizárólag gazdasági döntésről van szó. Lássunk két egymástól meglehetősen távoli országot, akik a kannabisz legalizálásán törik a fejüket.
Kalifornia: A terminátor a fű barátja
Politikai megosztottság
Több mint ötszáz marihuánát árusító gyógyszertár működik Kaliforniában, főleg a demokrata párti vezetésű városokban. Egyesek ténylegesen beteggondozással foglalkoznak, mások a marihuána legalizálásáért küzdő szervezetek kirakatai, ismét mások egyszerűen kereskedelmi vállalkozások. A konzervatív vezetésű városok hatóságai mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az ilyen létesítmények betelepedését. Egymást érik a perek mindkét oldalról, a vadkender hívei beperelik a városi hatóságokat és viszont. A helyzetet bonyolítja, hogy a szövetségi kormány nem ismeri el a 215-ös kezdeményezés hatályát, és időről időre lecsap a "gyógyászati" forgalmazókra. (168óra)
Az Arnold Alois Schwarzenegger kormányzó által vezetett Kaliforniának - Amerika legnépesebb államának, amely önmagában a világ 8. legnagyobb gazdasága lenne - alaposan beütött a válság. A filmipar rendkívül érzékeny a megszorításokra, és az adóbevételek annyival csökkentek, hogy Kalifornia költségvetéséből összességében 26,3 milliárd dollár hiányzik - emiatt a hitelminősítő cégek "BBB" osztályzatban részesítették, amely Amerika államai közül a legrosszabb osztályzat.
Így Kaliforniában összedugták a fejüket, és
pár aranyos, de semmit nem érő intézkedés mellet kiötlötték a megoldást: legalizálnák a kannabiszt és unciánként 50 dolláros adót vetnének ki rá. Ebből úgy számolnak, hogy az államnak névi 1,3 milliárd dolláros jövedelme lenne, plusz megspórolnák a kannabisz-tilalom fenntartásába áldozott, évi 7,7 milliárd dollár nagy részét is.
Ezt megerősíti, hogy felmérés szerint a kaliforniaiak 56 százaléka támogatná az ötletet. Szintén a bevezetést erősíti, hogy az államban 1996 óta orvosi célra felírható a marihuána, és az orvosok már - egyesek szerint túl lelkesen - mintegy háromszázezer állampolgárnak adtak papírt a legális füstölésre. Ráadásul ezen indok miatt a termelés is legális - ha tudják igazolni az orvosi célra való felhasználást.
Az iparág államon belüli forgalmát egyébként 14 milliárd dollárnyira becsülik - tehát legalizálás munkahelyeket is kifehérítene, ami tovább növelné az adóbevételeket, és csökkentené a válság miatt rémes mértékűre - 11,5 százalékra - növekedett munkanélküliek számát. A törvénytervezet egyébként az alkoholhoz hasonló szabályzatot róna a vásárlói körre: 21 év felett, és minden ami ehhez még jár. Mindezek ellenére a kormányzó még „csak társadalmi vitát” kezdeményezett az ügyről, és hatástanulmányokat rendelt el.
A vitát kihasználva egy, a kannabisz megadóztatását célzó reklám is fut a kaliforniai csatornákon - igaz a konfliktushelyzetet jól jellemzi, hogy hat adó egyszerűen nem hajlandó a képernyőre tűzni a félperces alkotást. Tovább nehezíti az esetleges legalizációt az a tény, hogy állítólag a nagytermelők is ellenzik az ötletet, mert semmi kedvük a bevételeikből az államnak is adni. Az viszont segíti, hogy a legalizálást pártolók jövőre egyezség hiányában kihasználnák a kaliforniai hagyományt, és népszavazást kezdeményeznének a kérdésben.
Románia: az elnökválasztás a kannabiszon fog eldőlni?
A Traian Basescu által felállított, társadalmi igazságtalanságokat és az ezekhez fűződő kihívásokat vizsgáló bizottság a napokban fejezte be munkáját, és meglehetősen sok változtatást javasolt az ország életében. Azonban ebből csak kettő keltett visszhangot - igaz azok akkorát, hogy esélyt sem adtak a többi megszemlélésére. Ezek a prostitúció és a droghasználat legálissá tételét javasolták, mivel így kevesebb lenne az egészségügyi probléma, és drogfogyasztókat is a „felszínre lehetne hozni”. Az csak olaj volt a tűzre, hogy a könnyű- és néhezdrogok szétválasztását, valamint a problémásabb helyeken fecskendő-automaták felállítását is javasolták.
Mivel novemberben lesz a harc az elnökségért,és Basescu újrázni kíván, ezért sokan ezt a lépést egyszerű, fiatalokat és liberálisokat megnyerő kampányfogásnak nevezték. Azonban ennek sok értelme nincs, ugyanis Románia kifejezetten konzervatív ország, mint azt Basescu legfőbb ellenfele is jelzi a viharos ügyhöz kapcsolódó egyik vádjában: „elképzelhetetlen, hogy egy ortodox országban ilyen intézkedésekre sor kerüljön”.
Bár Románia teljesen más irányból közelíti meg a konfliktust, itt is érződik a könnyű drogok legalizálásával járó milliárdok igénye. Ha a bizottság könnyű és nehéz drogok szétválasztásának ötletét összevetjük az elnök szintén politikai útra lépett lányának, Elena Basescunak azon EP-kampányos nyilatkozatával, hogy ő legalizálná a kannabiszt, akkor elég tiszta irányvonalat kapunk. Főleg azt tudva, hogy Románia igen komoly anyagi gondokkal küzd.
Eme csapásirányt a kutatások következtetései is megerősítik: a világon Romániában kezelték a legkevesebb embert - lakossághoz viszonyított százalékos arányban - kannabisz-függőséggel (az összes függőség-kezelés kevesebb mint 5 százaléka jutott a füvesekre), ellenben a heroinnal komoly gondjaik vannak.
Összegzés
Hogy itthon mi lesz a helyzet, egyelőre megjósolhatatlan. Nem valószínű, hogy egy leendő Fidesz kormány nagyon pártolná a marihuána legalizálását - de hatalmas pénzhiánynál semmi sem elképzelhető. A Kendermag Egyesület próbálkozott már a legalizáció beterjesztésével, de nem aratott vele túl nagy sikert - hiába taksálta legalizált bizniszt évi hatvanmilliárd adóforintra.
Az mindenesetre Európa-szinten jelenthet valamit, hogy a liberális EP pártok szövetsége, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért januárban a marihuána legalizálása mellett állt ki, és az új erőre kapott Zöldek sem állnak ettől túl távol.