Az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt nemsokára befut. Több éves előkészületek után most folynak a tárgyalások a pályázatok értékeléséről. Tulajdonképpen már csak egy nevező van – mondta a HírExtrának Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és részecskefizikusa - ez nem más, mint a Magyarország-Csehország-Románia triád.

A tizenhárom országot egyesítő konzorcium, mely korábban elnyert egy 6 millió eurós támogatást szakmailag teljes mértékben elismeri a hármas által benyújtott pályázatokat. Október 1-én Prágában tárgyalják a részleteket. 2015-ig 100 milliárd forintos beruházással épülhetne meg a lézer.

A kutatóközpontok és a műszer létrehozása az Európai Unió által támogatott harmincöt nagyberuházás egyike. A jelenlegi szerkezet ezerszer olyan hatékony lenne, mint a mai konstrukciók. Megépítése körülbelül tíz évre előirányozná az anyagtudományi kutatásokat – magyarázta Szabó.

Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember 26-án látogatott el Szegedre, hogy megnézze a szuperlézer tervezett helyét.

„Mivel a válság közepette a jövőre is gondolni kell, ezért 2010-ben a kormány 10 milliárd forinttal többet fordít innovációra, összesen 180 milliárd forintot, és a héten döntött az ELI támogatásáról. Azzal, hogy Szeged Prágával közösen elnyerheti ezt a projektet, Magyarország felkerülhet a világ gazdasági és tudományos térképére, elindulhat egy erőteljes hazai növekedés, és a fejlesztés továbbgyűrűzve pozitív hatással lehet a Dél-alföldi régióra is” - fűzte hozzá kommentárját a miniszterelnök a helyszínen.

Az lehetőségekről, előnyökről, szakmai kérdésekről a projekt egyik vezetőjét, Dr. Szabó Gábort kérdeztük:

Bajnai Gordon is bizakodóan tekint a lehetőségekre, s az állami támogatások mértékét is említette. Mennyi az esélye, hogy a magyar-cseh-román hármas nyeri el a jogokat?

Tulajdonképpen ha minden szakmai részletet tudunk tisztázni akkor valójában nem nagyon van alternatíva. Igazából az a kérdés, hogy mennyire sikerül minden lényeges kérdést megbeszélni.

Szó sem volt róla, hogy esetleg más országban vagy országokban építik fel a lézert?

Korábban, még nyár elején kilakítottunk a cseh kollégákkal egy cseh-magyar javaslatot. Júliusban a nemzetközi konzorcium irányzó testületi ülésen előterjesztettek egy javaslatot, miszerint vizsgáljuk meg a román kollégák bekapcsolódásának lehetőségét.

A cseh-magyar pályázatot már a többi résztvevő támogatta. Azt mondták, hogy az ötletek minden szakmai részletet tekintve megállták a helyüket. A nyári egyeztetések tulajdonképpen arról szóltak, hogy a román kollégákat hogyan tudnánk behozni . Az persze nem működik, hogy a politikai konszenzust feldaraboljuk öt részre, mert ennek hatásosnak is kell lennie.

A pályázatnak végeredményben két dolognak mindenképpen meg kell felelnie: szakmailag a célkitűzéseket maradéktanalunl meg kell tudnia válaszolni és meg kell tudni mondani, hogy hogyan fog ez megvalósulni, emellett pedig el kell számolni a hatékonysággal is. Tehát azt nem lehet megcsinálni, hogy húszfele osztunk valamit, mert akkor az nem egy pán-európai projekt. Mert azt sem szabad elfelejteni, hogy ennek az a célja, hogy Európa erőit koncentrálja egy tudományosan fontos cél elérésére. Így lehet a nemzetközi élvonalba pozicionálni kontinensünket. Ezt úgy elérni, hogy szétszabdaljuk a projektet, és mindenki egy helyi érdekű valamit csinál, az nem megy. Az ilyen kérdéseket kell pontosan tisztázni.

Az október 1-i tárgyalás után biztosan kiderül, hogy belefoghatunk-e?

Az ülésnek alapvetően két kimenetele lehet. Az egyik szerint valóban eldőlne, hogy teljes mértékben megfelel-e a pályázat, és indulhatnának az előkészületek. A másik pedig az – természetesen ennek is megvan a valószínűsége – hogy további részletek tisztázása szükséges, tehát még nem tud rábólintani az irányító testület.

A lézer megépülése az ország gazdasági és tudományos megítélésén is lendíthetne. Kijfejtené ezt részletesebben?

Ha csak a szegedi helyszínt tekintem: megvalósulna egy olyan tudmányos beruházás, amelyik a lézerklinika bizonyos területén – hogy népszerű kifejezéssel éljek – világcsúcsot jelent. Olyan vizsgálatokra lenne lehetőség, melyeket e megépülés után tíz évig a világon a legjobb feltételek mellett Szegeden lehetne elvégezni.

Természetesen a cél elérése egy csomó csúcstechnológiai beszállítóról is szól. Meg kell jegyeznem, hogy a központi csarnok durván egy ezer négyzetméteres terület. Ez egy nagyon komoly technológiai kihívás. Megoldatlan részfeladatok vannak, amik további kérdéseket szülnek.

Ennek ellenére ez komoly húzóhatást gyakorolna magára a technológiára, hiszen egy többszázmillió eurós megrendelés Európában az egész piacra kifejti hatását. Reményeink között magyar beszállítók is szerepelni fognak a listán.

A megépülés utáni üzemeltetés európai szinten fog zajlani. Erre létrejött egy szövetség, az ERIC (Euroregional Information Centre). Ezt direkt azért alkotta meg az Európai Bizottság, hogy nagy berendezéseket lehessen közösen üzemeltetni. Ennek van egy közponi kormányzótestülete és az irányítja a projektet. Többször felmerültek olyan kérdések, hogy ki fogja irányítani a kutatásokat, a csehek, a románok, vagy mi. És erre az a válasz, hogy az ERIC irányítótestülete. Ilyen értelemben ez egy abszolút európai konstrukció. Szeretnénk magyar jelenlétet is, de ez nem Csehország, Magyarország és Románia magánakciója, ez tényleg Európáról szól.