Az Equilor befektetési Zrt. sajnálatosnak nevezte, hogy nem lépett nagyobbat a monetáris tanács, bár az 50 bázispontos lazítás megegyezett a piaci konszenzussal. Egyebek között az infláció lassulásával és az állampapír-piaci hozamok csökkenésével indokolták véleményüket.

Elismerték ugyan, hogy a forint stabilitása is fontos szempont a monetáris tanács számára, véleményük szerint azonban a 75, vagy 100 bázispontos csökkentés a jelenlegi, még mindig pozitív hangulatban nem okozott volna túl nagy forintgyengülést, a gazdaság számára viszont mindenképpen üdítő lett volna.

Barta György, a CIB Bank elemzője ezzel szemben úgy vélte: az MNB prudens döntést hozott, amikor folytatta óvatos monetáris politikáját. Ezt jelezte már korábban is a jegybank, így ekkora vágásra számított a piac is. Az ennél markánsabb csökkentési várakozásokat túlzónak tartotta az elemző.

Úgy vélte, a következő hónapokban, ha fennmaradnak a kedvező körülmények: stabil marad a forint, nem romlik a kockázatvállalási hajlandóság, csökkennek a bankközi kamatok és sikeresek maradnak az állampapír-piaci aukciók, a jegybank fokozatosan tovább csökkentheti az alapkamatot. Barta György év végén 7 százalékos alapkamattal számol, de kedvező esetben 50 bázispontnál nagyobb lazítást is el tud képzelni addig, több lépésben. "Semmi értelme nem lett volna most rohanni" - reagált a nagyobb mértékű csökkentést szorgalmazók véleményére.