Sokan próbálták már közvélemény-kutatások alapján megmondani, hogy mi lesz 2010-ben, ám ezek egyike sem helytálló. A HírExtra megpróbált válaszolni arra, hogy miért.

Arányok

A jelenlegi állás szerint Magyarország több mint 50 százaléka nem menne el szavazni - legalábbis az ezt is mérő legutóbbi közvélemény-kutatás szerint. A politikai apátia nem csak azért süllyedt ilyen mély szintre, mert az eddigieknél is több volt a botrány, hanem mert a választók nem látnak olyan erőt, amiért érdemes lenne pár száz métert gyalogolni. Ők közvélemény-kutatásoknál általában beállnak a bizonytalan választók sorába, de van aki beikszeli a neki szimpatikus pártot . Azonban szavazni nem fognak elmenni - így máris borul a kutatás egy, főleg a teljes lakosságot taglaló része, ha az adott felmérésben nem kérdezték meg az embereket, hogy egyáltalán elmennének-e szavazni.


Egyébiránt a pártok referenciája elég egyértelmű: a Fidesz a „teljes” lakosság körében 45 százalék körül, mozog, míg szavazók közt 65, a pártfanatikusok körében pedig hangyányival ennél is több százalékkal vezet. Az MSZP ugyanezen megítélések körül átlagosan 12, szavazók körében 19 és a biztos szavazók körében pedig 18 százalékot produkál. A Jobbik általános támogatottssága 6, a pártállását foglalók körében 10, míg a pártfanatikusok körében ennél is nagyobb százalékos értékkel bír. Az SZDSZ 1, Az LMP és az MDF 2-3 százalék körül mozog.

Konklúzió - vagy mégsem?

Ezek alapján egy fölényes, akár kétharmados Fidesz győzelem is várható lenne. Csakhogy a közvélemény-kutatások és a választási eredmények gyakran ellentmondtak egymásnak. Bár 2002-ben a Fidesznek - a közvélemény-kutatások alapján - az emberek 42 százaléka szavazott bizalmat, és az MSZP-nek csak 40, mégis az MSZP nyert 46 százalékkal, 42 százaléknyi Fidesz ellenében. Ugyanez az arány 2006-ban 44-44 százalék volt az előrejelzések szerint, míg a végeredmény 49-42 lett, szintén az MSZP javára.

Tehát a közvélemény-kutatások ellenében a szocialisták mindig egy kicsivel jobban jöttek ki, mint azt a közvélemény-kutatások jósolták: tehát a bizonytalan, vagy a szándékukat titkoló választók közül többen szavaztak az MSZP-re, mint a Fideszre. Igaz most a különbség sokkal nagyobb, de a „bizonytalan” választók száma is jócskán megnövekedett. Jelenleg akár 42 százalék is lehet a bizonytalan szavazók aránya, míg ez a szám 2002-ben 24, 2006-ban 19 százalék volt.


Még egy indok

Ráadásul a pénteken publikált medián-felmérés azt is közli, hogy azon emberek, akik nem tudják, hogy kire fognak szavazni, vagy nem hajlandóak azt elárulni, jóval szimpatikusabbnak találták az MSZP-s politikusokat, mint a fideszeseket - vagyis gyakorlatilag MSZP-szimpatizánsok. Konkrétan az MSZP-s politikusoknak a bizonytalanok 5-6 ponttal is többet juttattak, mint az átlag. Így ha az eredményt megváltoztatni nem is tudják, a titkolódzó szavazók a 2/3-os többség álmát könnyen elvehetik a Fidesztől.