Elhúzódó válságban az egészségügy

A Veszprém megyei Csolnoky kórház főigazgatója egyetért Róna Péter közgazdász azon kijelentésével, miszerint szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy az egészségügyi kiadások csak egy tételt jelentenek a költségvetésben. Úgy vélte, nem lehet mindig, mindenkor pénzügyi szemlélettel közelíteni az ágazathoz.

Rózsa András, a TEVA Magyarország Zrt. vezérigazgatója elmondta: azért is kell új alapokra helyezni az egészségügyet és prioritásként kezelni, mert nagy az értékteremtő képessége, az ágazathoz kapcsolódó iparág komoly "befizetője" lehet a gazdaságnak a munkahelyteremtő lehetőségektől kezdve a turizmusig.

Úgy vélte, az eddigi kormányok ugyan megpróbáltak néha változtatni az ágazaton, azonban igazi, érdemi változás nem történt. A következő kormányoknak meg találniuk a kitörési pontokat, amelyek egy része az egészségügyön keresztül az egészségipar, a változtatáshoz azonban többletforrások is kellenek.

Repa Imre, a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórház főigazgatója szerint az ágazatban rendezett viszonyok kellenek, "be kell fejezni a hazudozást". Véleménye szerint a jelen gazdasági válság jó alapot teremthet a már említett paradigmaváltásra, mert a mostani állapot tarthatatlan. "Most van egy olyan szituáció, ahol mindenki keresi a világon a megoldási lehetőségeket" - fogalmazott, hozzátéve, Magyarország viszont csak sodródik. Szerinte szakítani kell az ágazatban meglévő feudális viszonyokkal, a beidegződött szokásjogokkal.

Az eddigi átalakítási kísérletek megbuktak, mert nem összességében történtek és nem kapcsolódtak sehova, továbbá rossz alapokon indultak volna el - mondta. Szerinte a rendszerváltást nem éltük meg, nem éltünk a változás lehetőségével, de szintén nem használtuk ki az európai uniós csatlakozás adta lehetőségeket sem, és úgy tűnik - vélte - nem élünk majd a gazdasági válság kínálta változtatással sem.

Az egészségügyre nem szabad úgy tekinteni, mint "a temetkezési vállalat előszobájára", hiszen az ágazat egy sor lehetőséget kínál a gyógyturizmuson át a természetgyógyászaton keresztül a szépségiparig. A főigazgató szerint szükség van egy biztosítóra, de teret kell engedni a kiegészítő biztosítóknak is, amelyeken keresztül a számítások szerint 300 milliárd forintot nyerne az ágazat.

Az egészségügyben nem versenyképesek a bérek és 160 intézményt nem lehet eltartani - vélte a főigazgató -, hozzátéve, Magyarországnál gazdagabb országok sem képesek erre. Alapvető gondnak nevezte a társadalmi és politikai párbeszéd hiányát. Repa Imre szerinte egy-egy ötlet elhangzásakor csak azt nézik az emberek, hogy melyik politikai táborhoz tartozik az illető.

A konferencián felszólalók mind egyetértettek abban, hogy az egészségügy megerősítése a hozzá kapcsolódó iparágak révén a gazdaság húzóágazata lehet.
Az Egészségügyi Baráti Társaság konferenciáján kiosztott tanulmánykötet szerint az egészségipar statisztikailag mérhető teljesítménye, az ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2000 és 2007 között 739,3 milliárd forintról 1378,5 milliárd forintra nőtt folyó áron. Ez a teljesítmény a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 2000-ben 6,4 százaléka, 2005-ben 6,9, míg 2007-ben a 6,3 százaléka volt.

Magyarország egészségügyre szinte azonos arányban költ, mint az EU15-ök. Az EU15-ben az egészségügyi kiadások aránya 3,4 százalék, míg Magyarországon 3,6 százalék volt 2007-ben.