Mégis magántőke kell az egészségügybe?

A NET ülésén az egyes kórházi tevékenységek kiszervezésének tapasztalatait vizsgáló ÁSZ-jelentést tárgyalták meg az ellenőrzést folytató osztályvezetővel. Gara Imre emlékeztetett: egyes költségvetési intézményekből a közelmúltban gazdasági társaságok lettek. A NET megállapította, hogy ez nem kellő jogi előkészítettséggel történt, és a HospInvest kapcsán ismert jelenségek a jogi szabályozás hiányából eredtek.

Az Állami Számvevőszék egy másik kérdéscsoportot vizsgálva, amely a magánintézmények és a költségvetési, önkormányzati intézmények összehasonlítását végezte, nem tudott állást foglalni abban - mivel nem álltak rendelkezésre bizonyos minőségi mutatók - hogy az ellátás minőségét tekintve melyik teljesít jobban. Ezért ebben a tanács sem tudott állást foglalni. Egyetértettek viszont azzal, hogy a magántőke bevonására feltétlenül szükség van az egészségügyi ellátásban, de a magánosításban résztvevő cégek pénzügyi átláthatósága nem megoldott.

Ugyancsak gondot jelent - a civil szervezetek visszajelzése alapján -, hogy a különböző kórházi szolgáltatásokért különböző térítési díjakat kérnek. Nincs pontosan megállapítva, hogy meddig terjed az ingyenes szolgáltatási csomag, amin felül a kényelmi szolgáltatásokért fizetni kell és mennyit.

Ezért a kormánynak azt javasolják, hogy sürgősen rendezze ezeket a kérdéseket, és alkossa meg a szükséges jogszabályokat.

Ezen felül az is problémát okoz, és a NET szerint a lakosság érdekeit csorbítja, hogy az Egészségbiztosítási Felügyeletnek nem terjed ki az ellenőrzési jogköre a magánintézményekre, csak az állami finanszírozásúakra. Ha viszont az egészségügyi intézmények az ígéretükhöz híven korlátozzák majd a szolgáltatásaikat, sokan inkább a magánkórházakba járnak majd kezeltetni magukat. A tárcának erre is felhívták a figyelmét, a minisztérium azonban még nem látja biztosítottnak a felügyelet jogkörének kiterjesztését.

A NET foglalkozott az egészségügyi költségvetéssel is, és változatlanul fenntartja az álláspontját, miszerint a jelenlegi helyzethez az elodázott egészségügyi reformok vezettek. Arra kéri a tárcát, hogy folyósítsa az intézményeknek azt az összeget, amelyet azok követelnek.

A NET ülésén szó volt a közétkeztetés helyzetéről is, meghallgatták az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatójának beszámolója, aki "kritikán aluli" tapasztalatokról számolt be a tanácsnak egy gyermekétkeztetést és iskolai büféket vizsgáló 2008-as felmérés alapján. A főigazgató egy publikáció előtt álló vizsgálatról is beszélt, amelyben ezer óvodát mértek fel. Itt is negatív tapasztalatokat szereztek, ugyanis kiderült, hogy a gyerekek minden ajánlással ellentétben nem kapják meg azt a friss zöldséget és gyümölcsöt, amire szükségük lenni. Napi sóterhelésük pedig 3-8-szorosa annak, mint ami az előírásokban szerepel.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét képviselő Gyuricza Ákos szerint egységes menzatörvényre lenne szükség, egy olyan minimumnormára, mint a kórházaknál, azaz annak meghatározására, hogy mi az a legkisebb pénzkeret, ami felhasználható egy gyerekek étkeztetésénél. Emellett szükségesnek tartja, hogy dietetikai felügyelet alakuljon az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaton belül, a diákétkeztetésre pedig kiemelt fontosságú területként tekintsen az állam.