Túl szigorú volt a hitelekkel az IMF?

A washingtoni székhelyű Gazdasági és Politikai Kutatások Központja (Center for Economic and Policy Research - CEPR) az említett három országról készült tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy az IMF a szükségesnél rosszabb helyzetet idézett elő. Ha érzékenyebben reagált volna, kevesebb munkahely szűnt volna meg és kisebb megszorításokra lett volna szükség a szociális ellátások terén.

Ukrajna esetében az IMF politikája az ország politikai destabilizáláshoz is hozzájárult, a CEPR szerint - írta a Der Standard.

A megállapítás új lendületet ad egy régi vitának - állapította meg a lap, felidézve, hogy a pénzintézet válságkezelését korábban is érték bírálatok, például az 1990-es években egyes ázsiai országoknak szabott hitelfeltételeket illetően.

A Valutaalap azzal érvel, hogy tanult a hibáiból és már nem ír elő szigorú reformokat. Erre azonban a CEPR szerint nem is volt szükség: az IMF mindhárom országtól szükségtelenül kemény költségvetési fegyelmet várt el, és részben alábecsülte a válság mértékét.

Ukrajna esetében például 2008 novemberében 16,4 milliárd dollár készenléti hitelt hagyott jóvá az IMF a költségvetési hiány felszámolásának feltétele mellett. Az ukrán államadósság azonban alacsony, a GDP mintegy tíz százaléka körüli, a CEPR szerint ezért az IMF-nek engedélyeznie kellett volna állami gazdaságélénkítő intézkedéseket a válság ellensúlyozása érdekében.

A cikk szerint a CEPR hasonló megállapításokat tesz a másik két országról is.

Az IMF-fel kapcsolatos kritikákat osztja az Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete (WIIW) elemzője, Vladimir Gligorov is. Gligorov rámutatott, hogy idővel enyhítette a hitelfeltételeket az IMF és mindhárom országnak nagyobb költségvetési hiányt engedélyezett.