A klímaváltozás nem lehet oka a népességszabályozásnak
Amíg a jóléti államok többmilliárd dollárral támogatják a harmadik világbeli születésszabályozási-programokat Afrika szegény államainak lakossága sokkal kevésbé tehet a globális felmelegedésről, mint gazdag nyugati társaik – állítja egy frissen megjelent tanulmány.
2009. szeptember 30. szerda 08:01 - HírExtra
Az elmúlt hónapban a nemzetközi Optimális Népesség Szakértőcsoport a világ minden országához felhívást intézett, mely értelmében népesedés korlátozási politikákat kellene életbe léptetni a klímaváltozás elleni harcban. A dokumentumot olyan neves kutatók aláírása fémjelzi, mint Sir David Attenborough természettudósé, James Lovelock, a Gaia-elmélet atyjáé, vagy éppen Jonathan Porritt, a népszerű angol környezetvédőé.
A tanulmányt közreadó tudósok állítása szerint a zöldház-gázok kibocsátásának növekedését, és vele a globális felmelegedés egyre aggasztóbbá és tudatosabbá váló jelenségét, csak szigorú születésszabályozással lehet visszaszorítani.
Figyelemelterelés
Gyarmatosítás, környezetvédelem címén
Az itt tárgyalt tanulmányok ellentétes konklúzióival kapcsolatban Láng István akadémikus, a klímaváltozás elismert szakértőjének véleményét is megkérdeztük, a professzor úr a HírExtrának összefoglalta: „Az a megállapítás, hogy klímaváltozás és születésszabályozás között nincs összefüggés helytálló. Nem azért lett több ember a földön, mert volt klímaváltozás, vagy nem volt, hanem azért mert javultak az egészségügyi viszonyok, ellátási lehetőségek. A világ egy tehetetlen népességi robbanásba került bele, ami valóban megváltoztatta a klímát, de a termelés és fogyasztás előidézte üvegházhatáson keresztül. A túlfogyasztás – ahogy azt bizonyos egyházi körökön belül is így illik mondani – a valódi probléma, de mi a túlfogyasztás tulajdonképpeni oka? Az, hogy egyre többen lettünk, és nagyobbak az igények” – fogalmazott a professzor úr, aki a Környezet és Fejlesztés Alapítvány tanulmányába foglalt népességszabályozási kritikával kapcsolatban, még megjegyzi: „itt egy etikai kérdés adta felelősségről is szó van, tudniillik, hogy szabad-e gyarmatosítani környezetvédelem címén az elmaradott országokat?”
A jómódú nyugati országok évente több milliárd dollárnak megfelelő összegekkel támogatják a harmadik világbeli országok fogamzásgátló-programjait, emellett köztudott tény, hogy egy átlagos brit egyetlen nap alatt olyan mértékben járul hozzá a légkor szénmonoxiddal való szennyezettségéhez, mint egy tanzániai egy egész év alatt.
Egy frissen napvilágot látott tanulmány szerint, a szegény országok népességnövekedése aligha járul hozzá a klímaváltozás gyorsulásához, az Optimális Népesség Szakértőcsoport vélekedéséhez hasonló tévhitek csupán veszélyes figyelemelterelések a főproblémáról, tudniillik a gazdag országok lakosainak túlfogyasztó életmódjáról.
Nem ez az első eset, hogy neves tudósok olyan áltudományos politikai programokhoz adták a nevüket, amelyek végeredményben több kárt okoztak a Földnek, vagy egyes országoknak, mint önmagában az elhárítandó probléma. Bolygónk túlnépesedésének számos olyan gazdasági, szociológiai vagy környezetvédelmi dimenziója van, ami kétségtelenül negatívnak értékelhető, ám a londoni Környezet és Fejlesztés Alapítvány tanulmányának adatai szerint, magához a klímaváltozáshoz vajmi kevés köze van.
Az Optimális Népesség csoport születésszabályozásért ˝tollat˝ törő szakértői közül Lovelock utoljára akkor kapott széleskörű sajtónyilvánosságot, amikor 2004-ben kijelentette, hogy „a globális felmelegedésnek egyedül az atomenergia képes gátat szabni” és csatlakozott a Környezetvédők az Atom Energia mellett nevű nemzetközi szervezethez.
Kinek a portája?
A Környezet és Fejlesztés Alapítvány tanulmánya szerint Angliának és más nyugati országoknak sokkal inkább saját lakosságuk fogyasztásának visszaszorítására kellene összpontosítania a szolgáltatói és energiaellátási szféra átalakításával, semhogy milliárdokat költeni az alacsony zöldház-gáz kibocsátási mutatókkal rendelkező fejlődő országok népességszabályozási programjaira.
Legalábbis a klímaváltozással kapcsolatos megfontolásokból. A londoni kutatócsoport a világ országainak népesség változását és zöldház-gáz kibocsátási értékeit vizsgálta 1980 és 2005 között, melyből kiviláglott, hogy például a szub-szaharai Afrika a világ népességnövekedésének 18.5 százalékát adja, ugyanakkor a Föld országainak szén-dioxid kibocsátási összértékéből egyedül 2.4 százalékban felelős.
Az Amerikai Egyesült Államok 3.4 százalékát adja a világ népességnövekedési mutatójának, ugyanakkor 12.6 százalékát a növekvő széndioxid-kibocsátás értékének. Másik példa, hogy noha a kínai 1 gyermek/1 család szabályozás az elmúlt két évtized során élesen visszafogta az ország népesedési mutatóit, a széndioxid-kibocsátási adatok gyorsan növekszenek a lakosság nyugati mintára szabott jóléti igényeinek megfelelően.
Kína jelenleg 44.5 százalékát adja a bolygó zöldház-gáz kibocsátási összértékének. Az Environment and Urbanization című tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint egy olyan jóléti államban élő gyermek, aki garantáltan magas életszínvonalon növekszik fel, ezerszer - vagy még inkább tízezerszer - jobban felelős a klímaváltozásért, mint egy olyan szegény afrikai család gyermeke - aki jó eséllyel meg sem éli a felnőttkort.
Forrás: HírExtra / Times ONLINE
