A kormánypárt elkészítette választási programjának értékvázlatát. A szöveg érdekes módon nem csupán programvázlat. A Lendvai Ildikó által jegyzett dokumentum kitér a jobboldallal való viszonyra is. Ez azért lényeges, mert a kampány hangnemét határozhatja meg.

Négy pontban jelölik meg, mik azok a különbségek, amik megkülönböztetik őket a jobboldaltól. Az első pontban kiállnak a haladás, és a modernizáció mellett, elutasítják a „bezárkózást”. Elgondolkodtató megjegyzések, hiszen a haladás és modernizáció útja minden valószínűség szerint a jobboldalnak is célja: a Jobbik néhány megjegyzésén kívül mindegyik jobbos párt e mellett áll ki.

Másfelől kérdés, hogy az MSZP mit ért modernizáció és haladás alatt? Vajon a költségvetési megszorítások, melyeket éppen most adott be a párt által támogatott kormány, nem jelentenek-e megtorpanást? Az önkormányzati forráskivonással kapcsolatban például Molnár Gyula szocialista képviselő a HírExtrának nemrégen azt mondta, minden jel szerint csak akkor élhetik túl a települések a következő évet, ha a fejlesztéseket teljesen leállítják. Ez pedig azt mutatja, a következő évben nem számíthat az ország nagy haladásra vagy modernizációra.

Megújulás és a cselekvés

A következő pontban a megújuló baloldalról beszélnek. Az MSZP a továbbiakban szeretné a munkájukból, nyugdíjukból élőket a kis- és közepes jövedelműeket képviselni. Fontos felvetés ez is, főleg annak fényében, hogy ezzel szinte beismerik: eddig nem őket képviselték, de legalábbis nem megfelelően végezték ezt a hagyományosan baloldali feladatot.

A harmadik pontban leszögezik: az MSZP a felelősség és a cselekvés pártja. Nem ígérgetnek össze-vissza, "nem sunnyognak, nem kibicelnak a válságban", hiszen volt ugyan, hogy hibáztak, de sosem nézték tétlenül az ország bajait. Itt számos lényeges kijelentés elhangzik. Tény, ugyanis, hogy az MSZP valóban kezeli a válságot, és nem próbált kibújni a felelősség alól sem, ahogy a Fidesz igen. És rendkívül pozitív, hogy elismerik, volt amikor hibáztak.

Azonban az, hogy nem ígérgetnek össze-vissza, már kevésbé értelmezhető. Egyrészt alapvetően minden választási program nem más, mint egy nagy ígérethalmaz. Másrészt Gyurcsány Ferenc, aki Magyarország elmúlt nyolc évének meghatározó személye volt, sosem látott mennyiségben ígért különféle programokat az országnak. Amiből viszont gyakorlatilag semmi nem valósult meg.

Paradoxon

Az utolsó pont melyet a jobboldaltól való megkülönbözetés jegyében fogalmaztak meg egyfajta paradoxon. Hiszen itt kinyilvánítják: az MSZP nemzeti összefogást és együttműködést akar a kirekesztés és a folyamatos háború helyett. Ha azonban azt szeretnék, hogy ez különböztesse meg a pártot a jobboldaltól, akkor eleve nem jöhet létre az erőfeszítés a nemzeti együttműködésre. Az összefogás csak akkor működik, ha ez nem különbség, hanem hasonlóság.

Álságos tehát azt kijelenteni, hogy én abban különbözöm a másiktól, hogy csak én vagyok hajlandó arra az összefogásra, amit kizárólag a másik fél hozzáállása akadályoz. Ezzel rögtön a közeledés ellen kampányolnak, és a széthúzás magvait vetik el.

Mindenképpen pozitív, hogy az MSZP előállt a farbával, és nyilvánosságra hozta annak vázlatát, milyen alapok mentén kívánja választási kampányát levezetni. Vajon a Fidesz mikor fog kirukkolni ilyennel?